Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

nyát. A végrehajtási utasítás a bizottmány választott tagjainak létszámát nem határozta meg, csupán alapvető követelményt fogalmazott meg: „a tagok a polgári állapotra leendő figyelmezés nélkül választhassanak meg". Zlinszky István első alispán fogta egybe az állandó bizottmány megalakulásának előkészítésével összefüggő feladatokat. A megyei adminisztráció vezetői és a liberális nemesség képviselői között a személyi összetételt illetően ellentétek robbantak ki, nevezetesen a nép, elsősorban a parasztság képviseletének kérdésében. Azt a kompromisszumot fogadták el, hogy a helységeket a bírók és a jegyzők képviseljék. Ez korántsem bizonyult helyes döntésnek, ugyanis a községek és a mezővárosok vezetői a közigazgatási hierarchiában közvetlenül alá voltak rendelve a szolgabíróknak, településeik és a „tegnapi jobbágyok" érdekeinek képviseletében az is gátolta tevékenységüket, hogy nagy részüket a földesúr jóváhagyásával választották meg, illetve nevezték ki. Az 1848. május 1-jére egybehívott közgyűlésen idősb Pázmándy Dénes, a megye újonnan kinevezett főispánja elnökölt. Székfoglaló beszédében vázolta elképzeléseit. Alapvető feladatának tekintette a törvények és a megye határozatainak végrehajtását, a hivatalnokoktól pedig megkövetelte, hogy kötelességüket a törvények és a megye határozatainak szellemében teljesítsék. Politikai elveit illetően az ellentétek tompítására törekedett, ugyanakkor igen határozottan visszautasította a konzervatívok célkitűzéseit: „.. .senki a hajdani sérelmek országába vissza ne kívánkozzék, annyival kevésbé azt vissza idézni ne merészkedjék, mert akkor a Status alkotmányát támadná meg, és így a Hazának hű fia lenni megszűnnék". A megyei bizottmány tagjainak megválasztásakor a liberális nemesség akarata érvényesült, a forradalmi testületben nem kaptak helyet a konzervatívok, az adminisztrátori rendszer hívei (gróf Zichy Ödön, Fiáth Ferenc, Sárközy Kázmér stb.). A nemesi közgyűlés feladatát, a megyei közigazgatás irányítását az állandó bizottmány vette át. Tagjainak létszámát 359 főben állapították meg, amelynek többségét a liberális nemesség alkotta, 157 képviselőjük foglalt helyet a bizottmányban. A községeket és mezővárosokat 150 bíró és jegyző, az alsópapságot 15 lelkész, a főnemességet 12 földbirtokos, Székesfehérvárt - önálló törvényhatóság lévén - 21 polgár képviselte. Az említettek mellett egy uradalmi számvevő, egy tanító és két haszonbérlő lett a bizottmány tagja. Fejér Vármegye Állandó Bizottmányában a reformkori küzdelmek során megacélosodott, a nemzet függetlenségéért és a polgári átalakulásért - ellentmondásoktól sem mentesen - küzdő liberális kis- és középbirtokosok töltötték be a vezető szerepet. Nem így a megyei tisztikarban, ahol az 1845. évi tisztújítás során megválasztottak helyükön maradtak, továbbra is meghatározó feladatokat láttak el a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A központi és a járási tisztikar tagjai, jóllehet nem voltak az állandó bizottmány megválasztott tagjai, annak ülésein - betöltött hivataluknál fogva - kö-