Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25. (Székesfehérvár, 1997)

Előszó

A Fejér Megyei Levéltár alapleltárának: készítésekor Jenéi Károly megemlítette, hogy a II. világháború során a jegyzőkönyvek bőrkötései erősen megrongálódtak. A leltározás során feljegyezte a sérült kötetek újraköttetés előtti állapotát. Megfigyelte, hogy az első, azóta már újrakötött jegyzőkönyv eredeti kötéstáblájának hátán az l-es, az 17011719. évi 6 darab papírkötésű kötet mindegyike a 2-es számot viselte. Ebből arra következtetett, hogy az 1698-1700 közötti kötetek már az 1818. évi hitelesítés időpontjában sem voltak meg! Hiányukat mutatja a már említett lajstromkönyv is. A jegyzőkönyvek említett hitelesítéséről az 1818. március 2-3-i közgyűlésnek jelentettek.

1 Az alispán bemutatta az 1692-1697. esztendei jegyzőkönyvet. A jelentés részletezi a hitelesítés módját, amely az üres leveleknek keresztülhúzásával, a levelek zsinóral való összevarrásával, a megye pecsétjének felütésével, s a hitelesítő tisztviselők aláírásával történt. A hitelesítésnek ezt a módját helyesnek találták, s ígéretet tettek a többi jegyzőkönyv hitelesítésére is, amelyről az 1818. december 10-12-i közgyűlésnek jelentettek.

2 1697. májusától a jegyzőkönyveket nem a fogalmazványok között, hanem a közgyűlési iratok közé sorolva találtuk meg. Az egy iratcsomóból (fasciculus) előkerült jegyzőkönyveket folyamatos oldalszámozással láttuk el, iratszámokra a jelzetekben utalunk. 1699-es jegyzőkönyveket az iratanyag sem őrzött meg. A teljesség kedvéért itt közölt bejegyzések két közgyűlés intézkedéseihez kapcsolódnak. A jegyzőkönyvek sorozata 1704 őszétől ismét megszakadt, október 20-21-én még volt közgyűlés. Később a birtokos nemesség és a megyei tisztikar labanc érzelmű tagjai Győrbe menekültek. Kolosvary Mihály alispánhelyettes maradt Székesfehérvárott, aki igyekezett folyamatosan ellátni a közigazgatási teendőket. Levelezett a Győrben lévő főispánnal, alispánnal, ebből az iratanyagból megállapítható, hogy rendszeresen vezetett kisgyüléseket 1704. október végétől 1705. december elejéig. Addigra a kuruc csapatok felmorzsolódása felgyorsult a megyében. A Győrben tartózkodó megyei tisztviselők használták a megye pecsétjét, 1708ban országgyűlési követutasításokat adtak ki.

3 1709 tavaszától csak intézkedései alapján, de újra követhetők a Székesfehérvárott tartott kisgyűlések időpontjai. A tisztikar változatlanul Győrből levelezett. 1867-ben Fejér megye főispánja felkérte Győr megye és város levéltárosait, hogy kutassanak Fejér megyének a múlt század első évtizedéből hiányzó jegyzőkönyvei, s olyan iratanyag után, amely Fejér megye tisztikarának fent vázolt győri tevékenységét dokumentálná! Fáradozásuk nem járt eredménnyel.

4 1706 tavaszától Losonczy Farkas János alispán vezetésével működött a kuruc vármegye is. Hatásköre a Mezőföldre, Fejér megyének a Sárvízen túli déli falvaira terjedt ki. A kuruc vármegye közgyűléseire csak intézkedései utalnak, 1707. május 13-án, Szentmihályon, 1708. március 26-án Ladányban üléseztek.

5 A Fejér vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek sorozata 1710. április 28-tól ismét folyamatos. A hiányzó közgyűlési jegyzőkönyvekkel kapcsolatos eddigi érvelésnek ellentmond Rosty Zsigmond levéltárnok 1867. január 10. előtti jelentése, amely szerint sikerült megtalálni az 1697., 1698., 1699. és 1700. évi jegyzőkönyveket kötetlenül,