Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25. (Székesfehérvár, 1997)

Előszó

10 darabban. A közgyűlési iratanyagba belajstromzott jegyzőkönyvekkel való összevetés alapján, ezek „darabszám" szerint sem egyeznek, s 1699-ről nincs is az iratanyagban jegyzőkönyv. 1867. január 22-én újabb sikerről számolt be a főispánnak a levéltárnok úr, előkerült az 1706. év végének, az 1707. évnek és az 1708. év elejének jegyzőkönyvi anyaga. Ennek az azóta újra hiányzó iratanyagnak a sorsa előttünk ismeretlen, bár a levéltártörténeti kutatás már feltárta, hogy levéltárosok hagyatékából a múlt században fontos iratok kerültek árverésre. E veszteséget abban a reményben említjük meg, hogy a lappangó iratanyag még előkerülhet! A töröktől felszabadult Fejér megye életét 1692-ben kezdték megszervezni, az első főispáni beiktató közgyűlést 1692. július 10-én tartották. A közgyűlés a megye átfogó jellegű testületi szerve. Az első tisztikart 1692. szeptember 20-án választották, a következő évben új tisztikart kellett választani, s az érdemi munka tulajdonképpen ekkor kezdődött. Össze kellett írni a falvakat, elkezdődött a megyehatár visszaállítására irányuló törekvés. A megyei közgyűlés hatásköre kiterjedt a közigazgatásra, jogszabályalkotásra, a főispán kivételével választotta a tisztviselőket; feleskette, ellenőriztette, elszámoltatta őket. A birtokos nemesek megjelenése kívánatos lett volna, de elterjedt gyakorlat volt, hogy a megyében birtokos mágnások, egyházi személyek, akiket sem hivataluk, sem lakóhelyük nem kötött szorosan a megyéhez, tiszttartójukat vagy teljes jogú meghatalmazottjukat küldték el. A közgyűlésen tárgyalt ügyek kiterjedtek a megye életének szinte egészére. Fontosságukat gyakoriságuk is mutatta. Gyors döntést kívánó esetekben, amikor nem volt már idő vagy lehelőség a közgyűlés (generális congregatio) összehívására, akkor csak azokat értesítették, akiket könnyen elértek, és ők döntöttek a tisztviselőkkel: részleges vagy kisgyűlésen (particularis congregatio). A gyűlés helyszínének, jellegének, dátumának rögzítése után a jegyzőkönyvek ismertetik a jelenlévők névsorát. Napirendi pontok szerint nem számozták meg az ügyeket. Elsőként a királyi vagy felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat ismertették. A velük kapcsolatos teendőket azonnal megtárgyalták és az intézkedéseket jegyzőköny vezték. A közgyűlés küldte ki tisztviselőit a legkülönbözőbb; adó, katonaügyek, határviták stb. intézésére. Megfogalmazta a követek utasításait, beszámoltatta őket, s intézkedett tevékenységük pénzügyi finanszírozásáról is. Itt mutatták be a nemesi kiváltságlevelet. A közgyűlések lefolytatásában megfigyelhető gyakorlat, hogy utoljára tárgyalták a birtokos nemesek közötti határviták kapcsán bejelentelt eltiltásokat, s az ezekkel kapcsolatos ellentmondásokat. Jegyzetek 1 Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyve: 1818. március 2-3. 258. szám. 2 Uo. 1818. decembeM0-12. 2116. szám. 3 Jenéi Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. 1977. 43-53.