Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25. (Székesfehérvár, 1997)

Előszó

Bevezetés Kötetünk forrásközlés, amely a töröktől felszabadult Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyveit dolgozza fel a közigazgatás 1692-es újjászervezésétől a szatmári békéig. Először egységes szempontok alapján a jegyzőkönyvi bejegyzések tartalmi kivonatai, a regeszták készültek el. A kiadvány szerkesztésekor figyelembe vettük a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztályának megbízásából készített kiadási szabályzat alapelveit, amely lehetővé tett bizonyos formai egyszerűsítéseket, összevonásokat. így az irat nyelvére nem utalunk különkülön, mivel a jegyzőkönyvek szinte valamennyi bejegyzése latin nyelvű. A magyar vagy a latin nyelvre és a magyar nyelvű szövegrészekre csak a jegyzetekben hivatkozunk. A szabályzat elegendőnek tartja a tulajdonnevek ma használt alakja mellett a forrásban elsőként előforduló névalak közlését. Ettől annyiban tértünk el, hogy a regesztákban szereplő névvariánsokat összevontan a mutatókban közöljük. A történelmi családneveknél a névhasználat egyértelmű, más személyeknél a már publikált névalakot fogadtuk el, pedig gyakran hitelesebbnek éreztünk volna - a saját kezű névaláírásukkal egyező - archaikus alakot. A kötet fellapozásakor azonnal kiderül, hogy a bejegyzések többek rövid tartalmi kivonatoknál, a szöveg szinte teljes fordítását adják. Az eredeti jegyzőkönyvi bejegyzésekhez hasonlóan információs értékük nagyon különbözhet. Valamennyi bejegyzés eredeti fogalmazvány vagy tisztázat. A fogalmazványok sorozata 1693. november 13-tól igen hiányosan maradt fenn. Ez részben azzal függ össze, hogy a tisztázati példányok hiányzó köteteit a múlt század elején a fogalmazványokkal pótolták. A megyei jegyzők, majd az 1790-es évektől már hivatásos levéltárosok felismerték az őrizetükre bízott jegyzőkönyvek gyakorlati és történelmi forrásértékét. Ok készítették el a közgyűlési jegyzőkönyvekhez és iratanyaghoz a betűrendes mutatókat, az 1692-1825 közötti időszakról pedig a lajstromkönyveket, amelyek közgyűlésről közgyűlésre, időrendben, az egyes tárgypontok rövid tartalmi kivonatai (extractusok), s regisztrálják a teljes közgyűlési iratanyagot is. Munkánk során a lajstromkönyvek segítettek akkor is, amikor hiányzó jegyzőkönyvek után kutattunk. E kiadványban feldolgozott jegyzőkönyvi kötetek: 1. kötet: 1692. július 10 - 1697. március 14. 2. kötet: 1701. július 8 - 1703. január 1. 3. kötet: 1703. február 5 - 1704. október 21. 4. kötet: 1710. április 28-1711. július 27. 5. kötet: 1711. szeptember 11 - 1714. augusztus 13. Az 1. kötet latin nyelvű eredeti tisztázat, amelyet csak 1818-ban hitelesítettek. Az 1696-os év anyaga hiányos, s az 1697-es évből csak egy közgyűlés anyagát tartalmazza. A 2-5. kötet latin nyelvű fogalmazvány, amelyeket tisztázati példányok hiányában átminősítettek a hitelesítéskor.