Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Szómagyarázatok

Szómagyarázatok Humán betegségek aggkór: az emberélet hanyatló, végsó korszakának elnevezése. Általában a 70—75 év felett elhunytak esetében tüntették fel a halálozás okaként. aszkór: minden olyan, pontosan meg nem határozott betegség (pl. tüdővész, sorvadás), amely nagyfokú legyengüléssel, lesoványodással, elsorvadással jár. bélhurut: a bél, főleg a vastagbél gyulladásos, hurutos megbetegedése. bujakór, bujakórság: a szifilisz, a vérbaj elnevezése. A Treponema pallidum nevű spirochéta által okozott nemi betegség. A kórokozó leginkább nemi érintkezés útján jut a szervezetbe. 2-4 heti lappangási idő után kis csomó, fekély keletkezik, egyidejűleg a nyirokcsomók megkeményednek. Újabb 4—6 heti lappangás után a testen kiütések jelent-keznek. további 2-20 évi tünetmentesség után jelentkeznek a későbbi tünetek: kifekélye-sedő csomók, csontelváltozások, vérkeringési zavarok. A központi idegrendszer két jellegzetes késői szifiliszes betegsége a hátgerincsorvadás és a paralysis progressiva. gégelob, hártyás gégelob: a gége nyálkahártyájának heveny vagy idült gyulladása. Tünetei: a nyálkahártya vérbősége, duzzanata, a nyálkahártyán vérzések is megjelenhetnek. A heveny gyulladás az orr és a garat nyálkahártyájának gyulladásához társul, de előfordulhat önállóan is. gutaütés: a múló vagy maradandó bénulást, illetve halált okozó agyvérzés, agyszélhűdés népies elnevezése. gyermekaszály: a gyermekek tüdőgümőkóros megbetegedése. gyermekágyi láz: fertőzéses megbetegedés, streptococcus vagy staphylococcus okozza. A fertőzés elsősorban szülés vagy tisztátalan kézzel végzett hüvelyi vizsgálat után lépett fel. Az antiszeptikus módszerek alkalmazásáig csaknem mindig halállal végződött. hagymáz, kiütéses tífusz: a Rickettsia prowazeki nevű kórokozó által előidézett hevenyjárványos, fertőző betegség. Lappangási ideje 6-20 nap. Magas lázzal, esetleg hideg-rázással általános izomfájdalmakkal kezdődik, majd testszerte a bőrön apró vérzéses kiütések jelennek meg. Túlsúlyban vannak az idegrendszeri tünetek, amelyek a delíriumig fokozódhatnak. Terjesztője a ruha- és fej tetű. himlő, hólyagos himlő, vészhimlő: az emberi himlőt vírus okozza, járványos, fertőző betegség. A kórokozó az esetek többségében a levegőből, csepp-, ritkábban porfertőzés útján jut a légutak nyálkahártyájára, behatol a vér- és nyirokerekbe, megtelepedik a bőr- és nyálkahártyák különböző helyein, és ott létrehozza a jellemző elváltozásokat. A betegség lappangási ideje 7-13 nap. Magas lázzal keződik, megjelennek a bőrön és a nyálkahártyákon a kezdeti kiütések (piros foltok), ezek utóbb gennyes hólyagokká alakulnak át, majd beszáradnak, pörkökké alakulnak. A betegség 10—40 nap alatt zajlik le. A himlővel szemben mindenki, minden életkorban fogékony, hacsak a betegségen már át nem esett, vagy ha nem kapott védőoltást. A himlő a legrégebben ismert járványos betegségek egyike. Feltételezhető, hogy Kr. e. 2000 évvel már ismerték Indiában és Kínában. Kr. u. a 7. században jelent meg a Földközi-tenger térségében. Behatolt Spanyolországba, Itáliába és