Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Szómagyarázatok

Franciaországba, majd elterjedt Európában, a spanyolok aló. század elején behurcolták Amerikába is. A himlő okozta halálozás általában 10-20 %-os volt. Azokban az esetekben, amikor a hólyagokban bevérzés történt (fekete himlő), a halálozás 100 %-os volt. himlőoltás: borjúban vagy nyúlban történő történő tenyésztés által gyengített, glicerinnel konzervált élő himlővírusok bejuttatása védettség céljából a szervezetbe. Hazánkban 1876 óta kötelező a gyermekkori himlőoltás, 1887 óta az újraoltás. Az első oltást cse-csemőkorban, az újraoltást 7 éves korban végezték. hörghurut: bronchitis, a hörgők gyulladásos (hurutos) elváltozása. A heveny hörghurut leggyakoribb az őszi és a tavaszi hónapokban mint hűléses betegség. Fellépése többnyire járványos. kanyaró: vírus által előidézett heveny, járványos fertőző betegség. Cseppfertőzés, levegőfertőzés, közvetlen érintkezés útján terjed. Lappangási ideje 9-10 nap, a jellemző bőrkiütések a 13-14. napon jelennek meg. kolera, ázsiai kolera: cholera asiatica, a kolera vibrió (Vibrio comma cholerae) által okozott járványos fertőző betegség. Lappangási ideje 1-5, legtöbbször 3 nap. Fontosabb tünetei: hányás, gyakori széklet, szomjúság, kiszáradás, hasi fájdalmak és kóma. Hazánkban az első kolerajárvány 1831-ben robbant ki. köthártyalob, kötőhártya-gyulladás: viszkető, égető érzéssel, könnyezéssel, váladékképződéssel járó szembetegség. Heveny és idült alakban fordul elő. pokolvar: az emberi lépfenés fertőzés népies megnevezése. A lépfenés fertőzés következtében fellépő fájdalmas megbetegedés, amelyet kékesvöröses, megnyíló, majd beszáradó hólyagocskák s ezek környékén kemény, szederjessé váló daganatok kövemek. Pokolvarnak nevezték a különféle keléseket vagy kemény, feketés daganatokat is. sorvadás: a gümőkór, a tuberkulózis, a gerincvelő-sorvadás népies elnevezése. Lásd még: aszkór, tüdővész, tüdőgümőkór. torokgyík: a diftéria elnevezése, bacilus (Corynebacterium diphteriae) által előidézett járványos, fertőző betegség. A betegség lappangási ideje 2-5 nap. Tünetei: nehéz légzés, lepedék a mandulákon, lágyszájpadon, garatíveken, ugató köhögés, feltűnően halvány arc. Utóbetegségként szívizomgyulladás, vérkeringési zavar, bénulások léphetnek fel. toroklob, roncsoló toroklob: a torokgyulladás elnevezése. Lásd még: torokgyík. trachoma, egyiptomi szemgyulladás, szemcsés köthártyalob: kezdetben alig észrevehető tünetekkel, kisfokú könnyezéssel járó fertőző betegség. A szemhéji kötőhártya egyenletesen megvastagodik, benne apró, gombostüfejnyi csomók (szemcsék) képződnek. A folyamat a szaruhártyára is ráterjedhet, gyakran teljes vakságot okoz. A trachoma elleni védekezést Magyarországon az 1886. évi V. törvénycikk rendelte el. tüdővész, tüdőgümőkór, tuberkulózis: a tuberkulózis-baktérium által előidézett elterjedt fertőző betegség. Úgyszólván egyidős az emberiséggel. Leginkább cseppfertőzéssel terjed. A baktériumok hatására a tüdőben gümős góc keletkezik, amelyből szétesés után üreg (cavema) képződik. Legfontosabb tünetei: köhögés, esetleg véres köpet, éjszakai izzadás, hőemelkedés, étvágytalanság, soványodás. A leg-