Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1886. évről

tasága és célszerű berendezése, a szerek jó minősége és elegendő volta, mint az üzleteknek technikai és kereskedelmi vezetése kielégítőnek találtatott. Igen kívánatos lenne, ha a kormány a gyógyszerészeknek országszerte kötelességükké tenné rendes és megbízható hitelkönyvek vezetését. Noha ezen hitelkönyvek vezetése a vármegyebeli minden gyógyszerésznek ajánlva lett, pontosan vezetve és lezárva csupán 3 gyógyszertárban találtattak. A gyógyszertárak tulajdonosai közt 2 esetben fordult elő személyváltozás, amennyiben a kálozi gyógyszertár személyes jogosítványa Thomka Jánosról Jáger Antalra, a seregélyesi gyógyszertár személyes jogosítványa pedig Csernyus Dezsőről Münnich Eduárdra lett átruházva. Gyógyszertulajdonos volt az 1886. évben gyökös jogon 3, személyes jogon 15. Okleveles gondnok a fiókgyógyszertárakban 2. Összesen 20 gyógyszerész. Közegészségügyi személyzet a vármegyében: az 1886. évben volt 1 tiszti főorvos, 5 járási orvos, 2 megyei állatorvos, továbbá 8 községi orvos és 25 körorvos. (Egy községi és egy körorvosi állomás 1886. évben betöltetlen volt.) Működött még a fent említett orvosokon kívül 7 magán orvostudor. És így összesen 48.

3 Gyógyforrás, melynek vize gyógycélokra használtatik, kettő van a vármegyében: Mohán és Alapon. Első helyen kell említenem a Mohai Ágnes-forrást, amely - szénsavas vizének élvezhetőségénél és gyógyhatásánál fogva, továbbá tulajdonosának áldozatkészsége folytán - világhírű forrássá lett. Ezen forrás keletkezett az 1879. évben, és 1886-ban a következő mennyiségben fogyasztatott el annak gyógyvize. 1886. évben elszállíttatott 1.822.235 palack. Ezen küldeményből külföldre elszállíttatott [az] 1886. évben 15.235 palack. A másik gyógyerejü forrás az alsóalapi keserűvíz-forrás, amely már régibb idő óta áll fenn. Gyógyvize néhány évtized előtt a vármegyén kívül is keresett cikk volt, jelenleg azonban teljesen ki van szorítva a budai keserűvizek által a kereskedelemből. Gyógyfürdő kettő van a vármegye területén, egyik az „alapi", másik a „bodajki" fürdő. Mindkettő másodrendű fürdő. Az előbbit gyógycélból 481 egyén, az utóbbit 295 egyén látogatta a múlt évben. A vármegyei közkórház betegforgalma az 1886. évben 412 volt, ami jelentékeny szaporulat szemben azzal, hogy a betegforgalom 1880-tól 1885-ig csak 288 és 366 között váltakozott. Ezen növekvése a betegforgalomnak, de még inkább a közkórház némely termeinek célszerűtlen beosztása és egészségtelen volta, és egyéb hiányok égetőleg szükségessé tevék a közkórház némely termeinek átalakítását, s a férőhelyeknek szaporítását; amiért is mint a kórházi választmánynak elnöke, a kórházi választmány útján az államépítészeti hivatalt felhívtam, hogy a szükséges átalakítási és építési munkálatokról tervezetet és költségvetést dolgozzon ki, ami megtörténvén, a tervezetek és költségvetés a vármegye