Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1886. évről
közönsége által tárgyaltatván és elfogadtatván, azok jelenleg a Belügyminisztériumban - ahová jóváhagyás és az építkezés engedélyezése végett felterjesztettek - vannak tárgyalás alatt. Mint a közkórházi választmánynak elnöke, a közkórházat a vármegyei tiszti főorvossal együtt meglátogattam és megvizsgáltam, és ott példás rendet és tisztaságot találtam, amiért méltán érdemel dicséretet a kórház igazgató-főorvosa, dr. Révy Ferenc és a kórház ügybuzgó gondoka, Pék Alajos. Az állategészségügyet az 1886. év folytán kedvezőnek és igen is jónak mondhatom, mert járványszerüleg semmiféle ragálykór sem uralkodott a vármegyebeli hasznos állatok között, és csakis egy községben mutatkozott csaknem járványszerüleg a lépfene mint járványos kór, mégpedig Ráckeresztúron, ahol a kór továbbterjedését megakadályozandó, a szarvasmarha-állományt azonnal zár alá helyeztettem, s azt a zár alól csak akkor oldottam fel, mikor a kór teljesen megszűnt. Takony- és rühkór esetei a lovak közt fordultak elő, de mindenütt csak szórványosan s nagyobb terjedelemmel egy helyütt sem. Lépfene szórványosan a szarvasmarhák közt előfordult több helyütt; továbbá üszkös orbánc esetei is merültek fel a sertések között, de nagyobb kiterjedést ezek - a tett óvintézkedések folytán - sehol sem vettek. A közegészségi ügyet érdeklőleg kiemelendőnek találom itt, hogy alispánságom ideje óta 3 szabályrendelet alkottatott, melyek a közegészségügyre vonatkoznak, ezek: 1. A vágóhidak felállítását, a húsvágást és hússzemlét szabályozó szabályrendelet. 2. A veszettség elharapódzását akadályozó szabályrendelet. 3. A szülészeti szolgálat rendezésére vonatkozó szabályrendelet [...] Mind a háromban oly intézkedések foglaltatnak, amelyek vármegyénk közegészségügyi javulására a legközelebb is már áldásos hatást fognak gyakorolni. Közbiztonsági állapotainkat általában kielégítőnek jelezhetem, fordultak ugyan elő bűntettek és kihágások, de azok számba nem vehetők, mert ilyenek előfordulnak mindenütt, s ezeknek teljes megakadályozása a lehetetlenségek közé tartozik. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását és derekasan megfelelt az ezen intézmény életbe léptetésekor hozzá kötött várakozásnak. A katonai fegyelem, a feltétlen részrehaj latlanság és a magasabb értelmi fokozat, mely ezen intézményt jellemzi, mind oly tényezők, melyek ezen intézmény sikerét állandóan is biztosítani fogják. Csendőrőrsállomásaink száma az 1885. évben eggyel: a polgárdival, az 1886. évben ismét eggyel: a tárnokival szaporíttatott, amely utóbbi, amennyiben ott alkalmas elhelyezése a csendőrségnek nem eszközölhető, Sóskútra át fog helyeztetni. A múlt évben még egy csendőrőrsállomás felállítása kérelmeztetett a vármegye közigazgatási bizottsá-