Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

képezte a határt.

(8) Legközelebb 1738-ban olvashatunk a pusztáról. Ez évben Kiskeszi bírái és esküdtjei jegyzőkönyvben tettek arról bizonyságot, hogy Schmidegg földesúr beleegyezésével Csilléren bozótirtással szereztek rétet maguknak. Ezt ők boglyapénz ellenében, részben napszámban használták.

(9) 1789-ben ismét határvizsgálatra került sor. Ez alkalommal Márkus Ferenc battyáni illetőségű juhász tanúsította a Kiskeszi és Csillér között vitatott határokról az 1720-ban is rögzített adatokat. A juhász elmondása szerint a határt jelentő Nagyhalom mellett egy hosszú fűzfasor is szolgálta a szomszédos puszták elválasztását. A Sárrétnek ezen a területén kaszáló, részben nádas volt található az 1700-as évek közepén. Csillérpusztát később állattenyésztő majorként hasznosította a Nádasdy család. A telepnek ma már csak nyomai láthatók, az épületek, csakúgy, mint az erdészház is, lebontásra kerültek az 1950-es években. A mai Nádasdladány határában feküdt az a másik település is, amely Zerjebakonya név különböző változataival íródott a megjelenéstől számított hat évszázad alatt. Ennek a helyét településnyomok, egy középkori templom és egy temető maradványai jelzik a községtől délnyugatra, mintegy 2 km távolságra. Az „Erje Bakonai templomról" olvashatunk egy 1746-ban keltezett határbejárási jegyzőkönyvben, e szerint a pusztai templom falai álltak még a jelzett évben.

(10) Az 1740 körül készült Mikoviny-féle térkép Bakonyegy házát tüntet fel a Ladány tói délre fekvő területen. Ez mindenképpen arra az előző településre utal, amely 1368-ban Zerje Bakonya néven szerepelt először írott forrásban. Ebben az évben határbejárást végeztek el Ladány környékén, ennek jegyzőkönyvében olvasható a falu neve. (Megemlíti egy 1401-ben keletkezett oklevél is, ebben egy zernyebakonyai személy tanúként szerepelt a Sárvízen levő malom peres ügyében. Egy másik forrás szerint Zerje Bakonyát Szentgyörgyi Vincze Bertalan földesúr birtokolta, akinek Tamás nevű utóda 1489-ben a birtokot több más faluval együtt megosztotta a Fajszi és a Marczaltői családok között.Ezt az utóbbi adatot megkérdőjelezi az, hogy az osztozkodás tárgyát képező települések között a Csórtól északra fekvő falvak (Szentgyörgy, Balinka, Mecsér...) szerepeltek, a Ladány környéki helységekben az előbbi családok nem számítottak birtokosnak a XV. században. Ezt igazolja egy 1560-ból származó adományozó oklevél is, ebben I. Ferdinánd király a Ladányi családot megerősítette Zerye-Bakonya birtoklásában.

(12) Legközelebb 1696-ban fordul elő a puszta neve. Az ez évben kiadott bizonyságlevél Roboz Mihály veszprémi lakosnak juttatta Erdi Bakonya birtokot.

(13) A régi falu, a már említetteken kívül, a következő változatokban szerepel az írott forrásokban: Zerjebakanya (1397), Zernyebaka-