Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Őstelepülések és történeti-földrajzi nevek A település nevével először 1266-ban találkozhatunk Lodan alakban. A továbbiakban Villa Ladán (1283), Poss(essio) Ladaan (1322), Ladán (1429), Kysladan (1436), Ladány (1720), Sárladány (1859-ig), Nádasd-Ladány (1859-től) és Nádasdladány (1898) formában fordult elő. (2) Az utóbbi, a mai napig is érvényes nevét 1903-ban az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozata véglegesítette. A Ladány utónév a település egykori birtokosaira utal, de itt kell megjegyezni azt, hogy a XVI. században szereplő Ladányi családnál a településnév jóval korábbi. Az elnevezés a Laudanus személynévre vezethető vissza, amely törzset is jelölt a X-XI. században.

(3) A Sár előnév a Sárvízzel, majd a későbbi Sármelléki járással kapcsolatos, a Nádasd előnév pedig a falut birtokoló Nádasdy családtól származik. A település egykori külterületi lakott helyei közül Csillérmajor (korábban puszta) 1397 óta fordul elő különböző forrásokban. Ezt a kis települést 1397-ben Chygler, 1435-ben Csyglér, 1436-ban Csyghlyér, 1629-ben Czegler, 1756-ban Praedium Csiller és 1776-ban Tsillér néven jegyezték fel. 1903-ban Csillérmajor, mint jelentős lélekszámú lakott hely, Nádasdladányhoz tartozott.

(4) A névvel kapcsolatban a „Cigle" patakparti füzes területet jelentő régi magyar szóra kell gondolnunk, de az elnevezés inkább a Csákok nemzetségéből leszármazó Csigléri (Chygler) családokkal lehet kapcsolatos. A Chygler név nemesi famíliákat említve fordul elő XIV-XV századi iratokban. Sem területét, sem lélekszámát tekintve nem lehetett jelentős település a középkorban. Erre utal az, hogy igen kevés írott forrásban szerepel a XIV. századtól. 1589-ben Ladányi Ferenc és Sebestyén, akik ekkor már Ladányt birtokolták, Csyglérpusztát adományként kérték maguknak.

(5) 1629-ben II. Ferdinánd király Czegler-t Kiskeszivel együtt Ladányi Ferencnek adományozta, majd 1696-ban a pusztát Roboz Mihály veszprémi hadnagy kapta zálogba Fajszi Ányos Zsigmondtól. Néhány évvel később az utóbbi a birtokot kiváltotta, és a felesége anyjának adta át.

(6) A XVIII. század elején Horváth Ferenc birtokolta, aki 1718-ban, az akkor Czillér néven szereplő pusztát Zinzerdorff veszprémi kapitánynak 9000 forintért eladata.

(7) Két évvel később, valószínűleg az eladásból eredően, határvizsgálatot hajtottak végre, amely a Kiskeszi, Jenő és Csillér közötti határokat volt hivatott tisztázni. A határbejárás során Márkus János 99 éves sólyi jobbágy tanúként meghallgatva azt vallotta, hogy az 1600-as évek közepén Csillérpusztát egy Ódor János nevű személy művelte árendában. Ebben az időben, sőt korábban is, Csillér és Kiskeszi között a „Nagyhalom"