Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Kurucz János Nádasdladány Nádasdladány Fejér megye nyugati részén, Ősi (5 km), Berhida (8 km), Jenő (4 km) és Sárkeszi (4 km) falvak között fekszik. A többutcás, szalag­telkes település határára a változatos felszín a jellemző, amelynek tenger­szint feletti magassága 100-200 méter között váltakozik. A Sárrét déli pe­remére épült község magasabb részét a Jenő felé eső vonulat jelenti, az itteni magaslatok megközelítik a 200 méter tengerszint feletti magasságot is. A községhatár talaja homokos, helyenként kavicsos és agyagos. A Sör­hegy felé a homok, Ősi irányában inkább a kötöttebb agyagos talaj a jel­lemző. Mélyebb rétegekben a tőzeg és az agyag egyaránt megtalálható. A Nádor- és a Malom-csatorna közötti Felső-Talján árok mentén egy 30-50 méter szélességű és 2 méter vastagságú kavicsréteg található, ez két irány­ban a szomszédos falvak területén folytatódik. A kavicsréteg egykori na­gyobb folyam jelenlétére utal. Nádasdladány tőzegének kialakulásában a víz játszotta a fő szerepet. A község határa a részét képezi annak a medencének, amelyben a Bakony­ból leszaladó csapadék egy nagy tavat hozott létre. Ez az állóvíz rövid időn belül ellaposodott, mert a folyóvizek üledékkel töltötték fel. Az el­pusztult szerves anyagból tőzeg képződött. A terület elláposodása az idő­számítás előtti 6-4 évezredre tehető. A környékre jellemző tőzeg Nádasd­ladány határában a legvastagabb, helyenként ez eléri a 3 métert is. A jelen­legi tőzegbányák területe az ármentesítésig sással és náddal benőtt mocsa­ras vízi világ volt. Ez a nagy kiterjedésű ingovány lehet a magyarázata an­nak, hogy ez ideig nem kerültek elő számottevő régészeti leletek a mai falu határában. A honfoglalás előtt nemigen telepedhetett meg az ember ezen a területen. A tőzegbányában néhány őskori eszköz került felszínre az 1960-as években, de nagy a valószínűsége annak, hogy ezek az őseínber által használt munkaeszközök a folyóvízi hordalékkal kerültek ide a feltöl­tődés során. (1) A művelési ágakat tekintve a falu határára a szántók túlsúlya a jellemző. Jóval kisebb területet képeznek a rétek és a legelők, valamint a keleti határrészben elterülő erdő, ez utóbbi csak kis töredéke a település egykori nagy kiterjedésű erdeinek. A település vizei közül a Nádor- és a Malom­csatorna jelentős, e kettő között húzódik párhuzamosan a Talján-árok, amely a pangó vizek levezetésére szolgál a falutól északra fekvő területen.

Next

/
Thumbnails
Contents