Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

gyar Kommunista Párt (MKP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP). Az 1945. november 4-i választásokon e pártok kisebbségben maradtak, a választók többsége a magántulajdonon alapuló polgári demokráciát meghirdető Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) mögött sorakozott fel. A kisgazdák tömegbefolyása az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon jelentősen csökkent. Ugyanis a politikai küzdelmek sodrában a Polgári Demokrata Párt (PDP) mellett sorra alakultak a polgári domokrácia védelmét meghirdető pártok: a Keresztény Női Tábor (KNT), a Magyar Radikális Párt (MRP), a Független Magyar Demokrata Párt (FMDP). Ezen pártok, jóllehet pártszervezetük a községben nem jött létre, sikert arattak. A baloldali pártok, az MKP, az SzDP és az NPP - az 1945-ös választásokhoz hasonlóan - kisebbségben maradtak.

172 Az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választások eredményei. A párt neve: A szavazatok Férfi Nő A szavazatok száma %-a 1. FKGP 458 215 243 24,8 2. KNT 415 121 294 22,5 3. MKP 274 147 127 14,9 4. FMDP 264 125 139 14,3 5. PDP 170 94 76 9,3 6. SzDP 157 94 63 8,5 7. NPP 91 53 38 4,9 8. MRP 15 7 8 0,8 Összesen: 1844 856 988 100% Az országgyűlési választások a polgári demokratikus erők győzelmével zárultak: az érvényes szavazatok 72%-át mondhatták magukénak, mégsem az általuk képviselt politikai stratégia valósult meg, hanem a kisebbségé, elsősorban a kommunista párt képviselte szovjet típusú hatalmi struktúra, a proletárdiktatúra. A hatalomért folytatott küzdelem Lovasberény történetében is nyomon követhető, s nem kapcsolható kizárólagosan egyeden esztendőhöz sem, hanem egy 1945 tavaszától kibontakozó folyamatként értékelhető, amelynek diktatúrához vezető szakaszát a két munkáspárt (MKP és SzDP) egyesülésével létrejött Magyar Dolgozók Pártja testesített meg. A községben létrejött pártok között már 1945 nyarán ellentétek keletkeztek: a kisgazdák tömegbefolyásának csökkentésére törekedtek a kom-