Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

munisták, a szociáldemokraták és a nemzeti parasztpárt tagjai is. Pártokhoz kötődtek az újjászerveződő egyesületek: a KALOT és a Mária Kongregáció a kisgazdák mögött sorakozott fel, a kommunistákat erősítette a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, s a szociáldemokraták is létrehozták ifjúsági szervezetüket, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom helyi tagozatát. Politikai szempontból megosztottnak bizonyult az 1946-ban tevékenységét ismét megkezdő Iparos Kör. Tagjai két párt, a szociáldemokraták és a polgári demokraták között oszlottak meg. A kisgazda érdekek képviseletét látta el a községben 1946-ban megszervezett Parasztszövetség, amely a kommunista irányítás alatt álló Szabad Szakszervezetek ellensúlyozását is célul tűzte. A szakszervezeti delegáltakhoz hasonló jogokat, tagságot követeltek a nemzeti bizottságban és a képviselő-testületben. Ugyanis a kisgazdák az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon elért abszolút többségük ellenére a helyhatósági testületekben kisebbségbe kényszerültek a baloldali blokkba tömörült pártokkal: az MKP-val, az SzDP-vei és az NPP-vei szemben. A nemzeti függetlenségi eszme ápolása munkált az 1948-ban (az 1848. évi polgári forradalom centenáriumán) megalakult Petőfi Asztaltársaság tagjai körében. Törekvésük nem járhatott sikerrel, az alapszabály „láttamozását" is megtagadta a belügyminisztérium. Politikai törekvésektől és céloktól mentes egyesületként jött létre 1947-ben a Lovasberényi Testedző Egyesület. A 37 alapító tagból álló sportegyesület labdarúgó-szakosztályt működtetett.

173 A képviselő-testület munkájában az ellentétek 1946 nyarától figyelhetők meg. 1945 májusától a közigazgatás újjászervezése és az újjáépítés megkezdése egységbe tömörítette a pártok delegáltjaiból álló önkormányzatot. Teljesíthető feladatokat határoztak meg: a tűzoltószertár, a vágóhíd, a szegényház, a pásztorház és a gyógyszertár helyreállítását. Az útburkolatok helyreállításáról megjegyezték: „a község utcáin, főleg egyes elhagyott házak előtt az úttestek még annyira rendezetlenek és magukon viselik a háború nyomait, hogy azt csak közerővel lehet helyrehozni". A vasút- és a távbeszélő-hálózat újjáépítése sem kerülte el figyelmüket. Az állomás- és a raktárépület rendbehozatalát a helyi kőművesek és ácsok vállalták. A távbeszélő-hálózat helyreállításához fuvart, segéderőt biztosítottak, a lakosság élelemmel látta el a távirdamunkásokat. Az utcanevek megváltoztatását elrendelő belügyminiszteri határozat végrehajtása is igen tanulságos. Nem az új szellemi nagyságokról, hanem nemzeti történelmünk jelentős alakjairól nevezték el az utcákat. Igaz, a rendelet végrehajtása „feláldoztatta" a képviselő-testülettel a hely szellemét kifejező és több évszázada keletkezett utcaneveket. Meghatározták azt is, hogy az új házhelyeken létesítendő utcák Árpád fejedelemről, majd