Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

holdas uradalom a börgöndi és a nadapi birtokrésszel együtt a Cziráky család elsőszülöttségi hitbizománya, amelyet az uralkodó, I. Ferenc József 1873. december 20-án hagyott jóvá. A hitbizomány része volt a budapesti, a Ferenciek terén álló palota is. A lovasberényi birtokrész legértékesebb területét az erdők alkották. Az erdőművelés rendszerét megvalósító Cziráky Antalt örökösei is követték. A XIX. század második felében a közel 2600 kat. holdas terület meghatározó fafajtái a cser és a fürtös tölgy, előfordult még kocsányos tölgy, juhar, kőris, gyertyán és akác is. Az erdőbirtok 60 egyenlő kiterjedésű vágásból állt, az évenként felhasználható terület 42 kat. hold 1200 négyszögöl volt.

33 A XIX. század utolsó harmadában is folytatódott a zsidók létszámának, ezzel párhuzamosan gazdasági erejének csökkenése. 1878. június 25-én a tűz martaléka lett a Chevra Kadisa épülete, több felbecsülhetetlen értékű felszerelés és a hitközség történetére vonatkozó dokumentum. Az elemi csapás megrendítette a hitközség anyagi helyzetét, a korábbi évtizedekben virágzó iskolájukat 1882-ben beszüntették. Haas Miksa tanító három évtizedes működése után 500 forint végkielégítésben részesült. Stárk (Borsodi) Mihály tanítóval szerződést kötöttek, az iskola helyiségeiben magánintézetet hoztak létre, a tandíjmentes tanulók oktatásáért évente 150 forint járadékban részesült a tanító. A hitközség elemi iskolájából a pénzügyi kényszer hatására magánintézet lett. Az oktatásra oly nagy gondot fordító elöljárók csak ideiglenesnek tartották intézkedésüket. Jelentős erőfeszítéseket tett az iskoláért Feleki Miksa orvos, Bleyer Mór a hitközség elnöke és Taub Jakab rabbi. Az állandó pénzügyi gondokkal küzdő hitközség 1892-ben eladta az addigi rabbilakást. A vételár (1500 forint) jelentős részét a zsinagóga felújítására fordították. Anyagi helyzetükön hittársaik adományai, alapítványai javítottak. Baumgarten Izraelnek, a pesti izraelita hitközség kezelésében lévő alapítványából évente 84 koronát, Baumgarten Ábrahám alapítványából 210 koronát kaptak. 1896-ban Baumgarten Fülöp 3000 korona összegű alapítvánnyal segített a szegények és az iskola helyzetén. Hasonlóan jártak el a Brachfeld család tagjai; alapítványaikkal kifejezték, nem feledték a családjuknak a korábbi évtizedekben otthont adó lovasberényi hitközséget. Brachfeld Adolf 1895-ben 1000 korona értékben létesített alapítványt, 1911-ben ugyancsak 1000 koronával támogatta a Budapesten elhunyt Schwarcz Sándorné született Brachfeld Sarolta a Chevra Kadisa-t. 2000 koronát adományozott az iskola javára és a szegények támogatására Helzfelder Dianora. Az alapítványok, a segélyek lehetővé tették az elemi oktatás ismételt megkezdését, elősegítették a hitközség zilált anyagi helyzetének rendezését. A századfordulótól mind hevesebb politikai küzdelmekben a zsidók a függetlenségi pártot