Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

támogatták. Nemzeti érzésüket kifejezték azzal is, hogy Bleyer Kálmán indítványára 1891-től a hitközség közgyűlésének jegyzőkönyveit magyar nyelven vezették. Pecsétnyomójuk is magyar nyelvű lett: IZRAELITA HITKÖZSÉG LOVASBERÉNY felirattal.

134 Az első világháború és a forradalmak Az 1914 nyarán kirobbant első világháború, az országos közhangulathoz hasonlóan, reményeket keltett; a hadba vonulókat a vasútállomáson búcsúztatták. Azonban a lelkesedést 1914—1915 fordulóján kétkedés váltotta fel, mind több család élt hadisegélyből, a család eltartása, a földek megművelése az asszonyokra és az idős családtagokra hárult. 1914 telén a község az uradalom támogatásával ideiglenes katonai kórházat rendezett be. Marton György jegyző szervezte a kórház berendezésével, majd működtetésével összefüggő feladatokat.

135 A sebesültek gyógykezelését a körorvos látta el. Az áldozatvállalás kifejeződött azzal is, hogy 1915-től rendszeressé vált a hadikölcsönök jegyzése. Nemcsak magánszemélyek, hanem egyesületek is hadikölcsönökbe fektették megtakarított pénzüket, illetve tőkéjüket. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő segélyegylet 70 000 koronát jegyzett.

136 A helyi hitelviszonyokat meghatározó egyesület tehát kivonta a lakossági betétek jelentős részét, akarva-akaratlanul hozzájárult a pénzviszonyok romlásához és önmaga feloszlatásához. Gyors ütemben felerősödtek a szociális ellentétek; a férfi munkaerő nélkül maradt családok földjeiket csak jelentős erőfeszítések árán tudták megművelni, az uradalom munkaerő-szükségletét az orosz hadifoglyok (1915-1918 között 250-270 fő) biztosították.

137 Elmaradtak, illetve jelentős késedelemmel utalták ki a hadisegélyeket. 1915-től már a hadiözvegyek és árvák ellátására is fel kellett készülnie az elöljáróságnak. A világháború első két esztendejében a hadba vonultak száma megközelítette a 400 főt. Zömében a császári és királyi 69. gyalogezred és a magyar királyi 17. gyalogezred kötelékében teljesítettek frontszolgálatot. A hősi halottak száma 1916 végén 15 fő volt. A háború további esztendei jelentősebb áldozatokat követeltek, a bevonult katonák száma elérte a 750 főt. A frontokon és a hadifogságban 137 lovasberényi hunyt el. 1918-ban a hadiözvegyek száma 85-re, a hadiárváké 127-re emelkedett.

138 1918 őszén a frontokról hazaözönlő katonák a háborús vereség és a helyi közállapotok hatására elégedetlenséget robbantottak ki. Kezdetben az elöljáróság és a kereskedők ellen léptek fel, majd a képviselő-testület lemondását követelték. Ugyanis súlyos helyzetben voltak a frontkatonák, a