Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

vait látták el iparcikkekkel, háztartási eszközökkel, de hozzájárult a hitközség fejlődéséhez Lovasberény vásártartási joga. Közvetve hatott Székesfehérvár kereskedelmi vonzása is. Jóllehet a szabad királyi város nem engedte betelepedni a zsidókat, azonban jelenlétüket napkeltétől napnyugtáig megtűrte. Lehetőséget teremtett ezzel arra, hogy a lovasberényi izraeliták a hetipiacon, a vásáros napokon árucikkeikkel, terményeikkel meg j elenhessenek. Nem volt minden esetben zavartalan a hitközség tagjainak és a földesúrnak a kapcsolata. Az ellentétek mögött rendezetlen anyagi viszonyok álltak. Miként 1762-ben, amikor Hirschl Dániel a helytartótanács előtt emelt panasz Cziráky György ellen. Ugyanis a földesúr Hirschl Dániel testvérétől, Izsáktól örökölt javait lefoglalta. Hirschl Izsák a zsidó hitközség vagyonos tagjaként egy 7 szobás lakást és földet bérelt évi 100 forintért az uradalomtól. Tartozásait az örökös, Hirschl Dániel nem rendezte, és „a földesúr üldözése" elől Óbudára költözött. Az eset kivizsgálásával megbízott Perczel József megyei esküdt 1762. szeptember 22-én jelentette: az uradalom visszaszolgáltatta a lefoglalt ingóságokat és a gyapjút. Hirschl Dániel csak a lefoglalt áru miatt kiesett haszonért kérhetett kártérítést. Az uradalom és a kereskedő viszályába bekapcsolódott a megye is. Erre az adott lehetőséget, hogy Hirschl nem rendezte türelmi adóját, s elhunyt testvére is jelentős összeggel tartozott. Fejér megye kimutatása szerint a Hirschl testvérek adótartozása 125 forint, ezen összeget, méltányosságból, 86 forintra csökkentették. Az időközben Óbudára települt Hirschl Dániel adótartozásának behajtása Pest megyére háruló feladat lett.

53 Hirschl Dániel és az uradalom ellentéte egyedi esetnek bizonyult. A XVIII. század második felében további gazdasági megerősödést tapasztalunk. 1775-ben a hitközség állami adója, a türelmi adó, megközelítette a 900 forintot, az uradalomnak fizetendő éves bérleti díj és egyéb szolgáltatás összege elérte a 700 forintot.

54 Uradalom és hitközség kapcsolatának újabb szabályozása 1798-ban, Cziráky Antal földesúr birtokigazgatása alatt következett be. Az 1775-ben megkötött szerződést újabb privilégiumlevél kiadásával módosította. Megerősítette elődeinek azon gyakorlatát, amely vallásszabadságot biztosított és teremtett olyan helyzetet, hogy a három felekezet hívei: katolikusok, reformátusok, zsidók egymás vallását tiszteletben tartva jelentős konfliktus nélkül éltek a mezővárosban. A kiváltságlevél főbb pontjai: 1. A vallásszabadság. A lovasberényi zsidó község minden tagja háborítatlanul gyakorolhatta vallását. Saját zsinagógájában tarthatta a rabbi az