Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

lelkész személyét illetően megoldódtak, a földesúr nem az egyházkerület jelöltjét, hanem az elhunyt Csúzi fiát, Csúzi Erőss Sámuelt fogadta el. Az ifjabb Csúzi 27 éven át szolgálta a lovasberényi református gyülekezetet.

44 Rendezett viszonyokat találunk mind a gazdasági életben, mint a felekezetek viszonyában. Jelentősebb konfliktusok nélkül él egymás mellett a magyar és református, a német és katolikus közösség. A két tényező megléte erőteljes fejlődést eredményezett, amelyet felerősített a zsidók, fentebb már említett betelepedése. Mezőgazdaság, kereskedelem és iparűzés egymást kiegészítő és erősítő folyamata eredményezte a település mezővárosi rangra emelését. Cziráky József örököse, Cziráky György 1758-ban kért Lovasberénynek vásártartási jogot. Több éven át váratott magára a rendelet, mígnem 1765. július 23-án közzé nem tette Fejér vármegye nemesi közgyűlése, hogy az uralkodó Lovasberény községnek mezővárosi kiváltságot adományozott, és vásártartásra a következő napokon adott engedélyt: február 24-én, április 20-án, június 21-én és szeptember l-jén. A vásárnapokat megelőző napon a mezővárosban állatvásárt tartottak. A mezővárosi kiváltságért és vásártartási jogért 1000 Ft váltságot fizetett Cziráky György. A település gazdasági erejét az is mutatja, hogy a mezővárosi kiváltság elnyerésének időszakában az egyházi tizedet bérlő földesúr Nesselrode Ferenc székesfehérvári prépostnak 450 Ft bérleti díjat fizetett.

45 Az 1768. évi úrbérrendezés Az 1740-ben megkötött úrbéri szerződés módosítására Mária Terézia úrbéri rendeletének végrehajtásakor, 1768-ban került sor. Az 1767-ben kiadott rendelet országosan egységes elvek alapján szabályozta a jobbágyok kötelezettségeit, meghatározta a földbér (cenzus) összegét, a robotnapok számát és a természetbeni szolgáltatásokat. Az 1768. április 21-én végrehajtott összeírás adatai szerint az adózó népesség száma 165 telkes jobbágy, 12 házas zsellér és 5 más házában lakó (ház nélküli) zsellér. A jobbágyok közül 2 egésztelkes volt, a többiek 3/8, 4/8 és 7/8 helyesek, többségük fél telki állománnyal, azaz 4/8 vagy 5/8 telekkel rendelkezett. A jobbágyok össz-birtokállománya 81 3/8 telek, amelyhez 99 pozsonyi mérős belsőség, 2871 hold szántó (1 hold 1200 négyszögöl) és 211 szekér szénát termő rét tartozott. A jobbágyok 13-43 hold szántóval és 1-3 szekér szénát termő réttel rendelkeztek. Terheiket az alábbiakban állapították meg: évente 1 Ft cenzust fizettek, 4763 igás vagy helyette 9526 nap gyalogrobotot teljesítettek. 81 3/8 öl tűzifát szállítottak az uraságnak, 488