Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

Bél Mátyás arról írt, hogy Ácsán az ő korában két nemzetiség és a falunak két elöljárósága volt. A két falu idővel egy lett, s egy vezetés alatt állott, éspedig kezdetben a magyarok kezében volt. Jóllehet nem mehetett könnyen, mint más ilyen összetételű faluban sem. Az 1747. évi canonica visitatio azt jegyzi fel, hogy a falu elöljárósága magyar, ekkor a törvénybíró (legislator) Borisza András, a bíró Varga András s Takács Pál és Szabó István voltak az esküdtek. Sőt még 1753-ban is

(238) Később az elöljáróság a németség kezébe került, valószínűleg már 1765. évben, a templomnak a reformátusoktól való elvétele után. Ekkor ugyanis Bodor János, az egyház egyik tagja magához vette a reformátusok kegyszereit, s vele valószínűleg a falu nemesi pecsétjét, amit abban az időben a református paróchián őrizhettek, mert sokáig úgy tudták, hogy a régi pecsét a református lelkésznél eltűnt. Később a falunak német nyelvű pecsétje volt. A két nemzetiség nem olvadt egybe, a két felekezet is mindvégig töretlenül megmaradt a régi állapotában, a magyar református nem tért át, mert magyar volt, s német lányt nem vett el, vagy némethez nemigen ment férjhez, mert akkor „félsvábnak" tartották. Megfordítva a német katolikus is kizárva érezte volna magát egyháza lelki s nemzetisége közösségéből; kivéve a katolikus magyarokat, akik elnémetesedtek. Mindezt a nevekből is meg lehet állapítani. Az 1886. évi XXII. tc. Ácsát nagyközséggé emeü, s a képviselő-testületét 24 (12 virilista és 12 választott) főben szabja meg. A község 1889-ben a falu igazgatására szervezeti szabályrendeletet készít. Ebben nincs rögzítve a két nemzetiség viszonya, de a bíró mindig a németségből került ki, viszont mellette a törvénybíró (ekkor már ez a második személy) mindig az őslakos magyarságból való volt, valami hallgatólagos szokásjog alapján. Az elöljáróságból is a közgyám, vagy a pénztárnok néha magyar, s az esküdtek között is mindig van 1-2 közülük. Hadd álljon előttünk a községi szabályrendelet megalkotása után választott elöljáróság és a képviselő-testület névsora az 1888-90. évekre: virilisták: József főherceg képviselője Libics Adolf, Grimm János és testvérei, Grimm János, Erőss Lajos plébános, Ott Lőrinc, Pill János, Ott János, választott képviselők: Borisza János 1885-től, Majer Mihály, id. Izinger József, Ott József, Ammler György, ifj. Dóczi Dániel, Hackl János,