Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

tokos. A földművelés különböző ágazatai között az 5047 hold szántó mellett van 343 hold rét, 1789 hold legelő(!), amely lehetővé teszi a nagyobb mérvű állattenyésztést. Az 1863. évi 6170 juhállománnyal szemben most ennek csak a fele van (2810 darab), s megnőtt a lovak száma 348-ról 500ra, a szarvasmarha is 408-ról 574-re, amiből még 486 magyar fajta. A falu állatállományát az 1863. évi nagy szárazság nem viselte meg úgy mint az Alföldét, a falunak jó rétjei, legelői voltak. A sertések száma is felszökkent 420-ról 937-re, a méhkasok a másfélszeresére: 121-re. Továbbra is nagy a szőlőterület, amelyből a lakosság egy része megélhetését biztosítja: 302 hold. A 20 faekével szemben már 226 vasekével szántják a földet, s 2 vetőgéppel vetnek is már, de cséplőgép még nincsen. Ez az 1869. évi állapot a község gazdasági életének még mindig a kiegyensúlyozottságát mutatja, hiszen a napszámosok is könnyen találnak munkát az uradalomban, s a gazdasági cselédek is aránylag jó javadalomban részesülnek.

(230) Ácsán születik ez időben az irodalomban jól ismert író: Róna Béla (szül.: 1871. nov. 13.-megh.: 1928. aug. 26. Bp.), akinek verseskötetei jelennek meg 1892-től kezdve, s aki hetilapot, kritikai folyóiratot is szerkesztett.

(231) Ez időben is felhangzik itt már a panasz a szeszes italok mértéktelen fogyasztása ellen, a szőlőhegyen sok bor termett, ami minden évben megszedi a maga áldozatát a fiatalok közül is, amint ezt a „Székesfejérvár" c. újság is közzéteszi 1875-ben.

(232) Fokozatosan kitárul az addig inkább magának élő falu előtt a világ. Az ország másik felében levő bajok is ismertté lesznek előttük: 1876-ban a belügyminiszter felhívására Kaiser Sándor községi jegyző az árvízkárosultak ügyét megemlítve a falu közgyűlése részükre adomány gyűjtését határozza el.

(233) S mindinkább nő az iparosodás is. 1877-ben Ácsán van 2 kereskedő, 2 vegyeskereskedő, 1 kávémérés, 1 íiók-fakereskedés, 6 kovács, 1 kádár, 1 bognár, 6 varga, 3 szabó, 1 kalapos, 3 csizmadia, 2 asztalos, 1 hentes.

(234) 1881-ből tudjuk az orvos nevét is: Schrig Nándor sebész.

(235) 1884- ben megalakul a községi tűzoltó-egyesület. A község 2300 lakosa ekkor 370 házban lakik, amelyből zsúp- és nádfedelű 323, fazsindellyel fedett 8, cserép- és bádogtetejű 42.

(236) Szilárdabb anyagú házak építésére az uradalom megint termel a pálosok alapította téglaégetőben téglát. 1885- ben 40 000 darabot állított elő, de tudna termeim 80 000-et is, s készlete is van ekkor 14 000 darab.

(237) Volt közvetlenül a falu felett az északi részen egy kőbánya is, amelyből laza összetételű homokkövet bányásztak a XIX. század végéig. Ekkor a házak alapzatát kőből rakták, de még szigetelés nélkül, s a kő hamar felszívta magába a vizet, ezért volt sok ház nedves; kőből különben a pincéket építették, majdnem ugyananynyit, mint ahány ház volt a faluban.