Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

nem tudja szolgálatát ellátni, új lelkészt hozhassanak, s ezenfelül az iskolamester házát is szeretnék megújítatni.

(177) A levél megírása után hamarosan meghal Keresztúri Dóczi György öreg prédikátoruk. A következő napon a provinciális földesúr felterjesztéssel fordul a helytartótanácshoz, s kéri adassa vissza a helység erős falú és előkelőbb fekvésű templomát a katolikusoknak, akik a reformátusokat számban háromszorosan is felülmúlják, s akiknek vallásgyakorlata itt különben is törvénytelen. Most itt az alkalom is, mivel a református prédikátor az előző napon (máj. 3.) meghalt.

(178) A pálosok a hatóság döntéséig nem engedik meg az állás betöltését. A reformátusok panaszára a helytartótanács jelentést kér a megyétől, hogy milyen anyagból és mikor épült a templom, mikor vették ezt a reformátusok használatba, mióta van vallásgyakorlatuk, hányan vannak, és hol a legközelebbi vallásgyakorlattal bíró helyük.

(179) A megye kiküldöttei: Fiáth János főszolgabíró, Fekete János esküdt és Balassa István plébános, alesperes 1764. január 3-án szemrevételezik kívülről a templomot. A tanúvallomások, a templom formája, s az egykori festmények maradványai is azt bizonyítják, hogy még a középkorban épült. A templom mennyezete deszkázott, de boltíves lehetett, s a sekrestyének is megtalálhatók a nyomai. A templomot egykor bástyafal vette körül, amelynek a nyomai hol magasabban, hol alacsonyabban romosán megtalálhatók.

(180) A bizottság jelentésében javasolja a helytartótanácsnak a templom visszaadását. Ekkor a reformátusok igazolják régi vallásgyakorlatukat. Hivatkoznak arra, hogy mint mentették meg a templomot a pusztulástól, hányszor renováltatták. Mellékelik a régi okmányokból Virágh Mihály püspökük által kiírt lelkészeik névsorát 1626-tól, s egy pártatlanabb bizottság kiküldését kérik/

1815 A megyei bizottság Alcsúton is vizsgálatot tart, ahol időközben szintén meghalt Csokonai László lelkész (Csokonai Vitéz Mihály nagyatyja), s itt is megállapítják, hogy a reformátusoktól használt templom egykor katolikus volt, annak a fundamentumára épült. Itt az ácsai helyzettel ellentétben, csak 17 katolikus házaspár van a 68 reformátussal szemben, de ezek is átjárhatnának az 1/4 órára levő Tabajdra, miként az acsaiak is Verébre, s itt is javasolják a lelkészi állás megszüntetését, a templom elvételét. A megyei jelentés alapján a helytartótanácsnak is ugyanez a véleménye. De a kancellária úgy látja a dolgot, hogy az ácsai reformátusok a török alatt szabadon gyakorolták vallásukat, s elhalt prédikátoraik és iskolamestereik helyébe mindig újakat választottak. Az ácsai templom ugyan az egykori középkori templom helyére épült, ami a török uralom alatt gyakori jelenség volt, és ez még nem volna elég ok a templom elvételére. Viszont Ácsán a katolikusok száma jelentősen megnövekedett, ezért azt javasolja a királynőnek (Mária Terézia), hogy Ácsán az elhunyt prédikátor