Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
helyébe ne engedélyezze újabb lelkész bevitelét, s a templomot pedig a reformátusok adják át a katolikusoknak. Alcsúton is 1681-től folyamatosan voltak a reformátusoknak lelkészeik és tanítóik, s itt a reformátusok lélekszáma tetemesen meghaladja a katolikusokét. így itt meghagyandónak ítéli a reformátusok számára a templomot, s az ácsai reformátusok átjárhatnának Alcsútra. A királynő a kancellária előterjesztését elfogadta/ 1825 A megye 1765. szeptember 8-án értesíti a reformátusokat és a katolikus egyházhatóságokat. (183) így az ácsai reformátusok ezután Alcsútra járnak át vasárnaponként templomba, míg személyi szolgálataikat (keresztelés, esketés, temetés) a pálos plébános látja el, aki róluk külön anyakönyvet fektet fel. (184) A reformátusok a döntésre megindító kérvényben fordulnak a királynőhöz: „...már elmúlt több mint egy év, hogy templomuktól megfosztattak, naponként és meg nem szűnő könnyek között vonszolják ezt a halálnál is keserűbb életet lelkűknek mérhetetlen gyászával és lelkük vigasztalásától megfosztva tengődnek napról-napra...", de jobbágyi és odaadó kötelességükből engedelmeskednek; gyermekeik oktalan barmok módjára nőnek fel; 250-en vannak és elég erősnek érzik magukat lelkész és tanító eltartására, s tudnának egy kis oratóriumot is építem, s mellékelik a reformátusok mind a mai napig meglevő: Hetesi, Szabó, Takács, Vajda, Göbölös, Köntös stb. úgyszintén a már kihalt, vagy elvándorolt: Borbély, Jádi, Simon, Tarnóczi, Kolonics, Török, Tihanyi stb. családokból állók névsorát. A névsorból láthatjuk, hogy a XVII-XVIII. századból részben honnan is verődtek össze: Hetesről, Jádról, Tatáról, Dombrádról, Tihanyból stb. A névsor végén ott van az özvegy prédikátorné is felsorolva, 3 fiával, 1 leányával és 1 szolgálóleányával, (ezektől származik a mai napig is meglevő népes Dóczi család). Megemlítik még azt is a kérvényben, hogy meg tudnák adni lelkészük fizetését is, amit tételesen fel is sorolnak, az uralkodónak teendő kötelességük hátránya nélkül. (185) Kérésükre nem jött semmi válasz. A XIII. században gótikus stílusban épített kis templomot a reformátusok a renoválások során a XVIII. század fordulóján megmagasították. A pusztulások után beomlott boltíves mennyezet helyett deszkázottat készítettek a különben is nehéz körülmények közötti időben az egyszerű mesteremberek. S most a pálosok is tovább magasították a falakat, és boltíves mennyezettel szépítették most barokk stílusban a korábban gótikus templomot. Ehhez felhasználják valószínűleg a Felcsút határában levő keresztesberki pusztai templom és ott levő kúria köveit is. (186) Az építkezés eltartott 1780-ig, amint ez a szentély fölötti diadalívben (a nagy betűk kiemelésével) elrejtve olvasható. Ide hozatták át a Schmideggtől épített kápolna kegyszereinek egy részét is.