Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

A földek megműveléséhez még mindig nincsen elengendő jobbágya az uradalomnak a XVIII. század közepén sem, ezért jobbágy telkeket még mindig bérbe adnak további nemeseknek. 1749-ben a megyei közgyűlés a jobbágy telken lakó ácsai nemesek közül a megyei adóját (taxáját) Nagy Gergelynek 2 forintban, Cserna Istvánnak és Józsefnek, Mányoky Istvánnak és Sebestyén Miklósnak l-l forintban állapítja meg.

(U9) Amikor Újváriné eladta a birtokot, a pálosok azonnal tiltakoztak az értékesítés ellen, s 1737-ben leteszik a per megindításához szükséges 10 000 forint bánatpénzt (evictiót), és gr. Erdődy kamarai elnököt is kérik, hogy a kamara ne ellenezze a per lefolytatását, amit a kamara meg is enged.

(130) (Az adományozás alkalmával a kamara védelmet ígért a pálosokkal szemben is!) Első fokon Fejér megye bírósága elutasítja a pálosok keresetét. Hasonlóképpen másodfokon a királyi tábla is.

(B1) A per folyamán Fejér megye újból kihallgatásokat foganatosít, hogy miként is került Újvári Acsa birtokába: Először 1745. máj. 29-én, majd újból 1750. máj. 26-án is.

(B2) A pert jogi úton a pálosok nem tudták megnyerni. Végre királyi felhívásra a per a felek megegyezésével ért véget 1753. márc. 2-án. A per eredményéről és végrehajtásáról Péchy Gábor ítélőmester bizony ságlevelet ad, hogy ő febr. 27-én kiment mind a két faluba, és az összehívott lakosok jelenlétében kivette a birtokot Schmidegg kezéből. S kijelentette, hogy a megegyezés értelmében Schmidegg levette a kezét a két faluról, annak minden tartozékáról, lemondott birtokjogáról, mint amely falvak birtokából minden jogalap nélkül zárták ki a pálosokat, és átadta a két falut Siskovics Nepomuki János pálos megbízottnak, hogy ezeket békességesen bírják és használják. A pálosok és Schmidegg 1753. febr. 25-i megegyezése alapján a pálosok fizetnek Schmideggnek az épületek, ingóságok, beruházások ellenértéke fejében 60 000 forintot. Május 1-jéig Schmidegg még a kastélyban lehet, a birtok átadásáért fizetendő 50 000 forint évi 6%-os kamat mellett 1 évig még a pálosoknál marad.

(133) Amikor az ácsai magyarok megtudták a birtokos személyében bekövetkezett változást, március 15-én kéréssel fordulnak a megyéhez és a pálosokhoz. Egy dátum nélküli iratban az akkori állapotokat tételezhetjük fel. Panaszkodnak amiatt, hogy a németek ugyanannyi földet bírnak, mint ők, mégis kevesebbet fizetnek és szolgálnak. A németek cenzusa 3 forint, a magyaroké 6 forint; a németek 30 napot robotolnak, ők a magyarok 80 napot. Kérik, hogy az ő szolgáltatásaikat is tegyék a németekével egyenlővé, vagy ha a 80 nap robotot meg is hagyják, a censust engedjék el. Az uradalom két faluja keservesen panaszkodik amiatt is, hogy sok