Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

(17) árendás él közöttük: Ácsán a 25 magyar és az 52 német jobbágy mellett. A bérlőknek a földet és a rétet éppen úgy kiadják a telkek után, mint nekik, de a közterhek hordozásában és a szolgálatokban nincsenek segítségükre. Vagy vettessenek az árendások is egyenlőképpen szolgálat alá, vagy lehessenek ők is mindnyájan árendásokká. Eddig szabadon gyakorolták református vallásukat, tanítójuk, iskolájuk is volt, kérik, továbbra is engedjék meg ezt nekik.

(B4) A két nemzetiség közötti ellentétről már Bél Mátyás is írt. Megbékélés lehetett már korábban, mert az 1747. évi canonica visitáció szerint a falu elöljárói: Borissza András legislator (törvénybíró), Varga András bíró, Takács Pál és Szabó István esküdtek.

(B5) (Vagy volt talán külön német elöljáróság is, amiről a püspöki visitáció nem szólt?). De most nagy a gazdasági és minden bizonnyal a felekezeti ellentét is közöttük. A magyarokat bántotta a német lakossággal szembeni előzékeny megkülönböztetés. Igaz, hogy ekkor még a betelepülő német jobbágyokat „két kézzel tartották", hogy tovább ne menjenek, amint azt a Schmideggel kötött telepítési szerződésben is láthattuk, s őket, a régi lakosokat, akik őseik és a maguk földjéhez úgy ragaszkodtak, s külöben is mint örökös jobbágyoknak nem lehetett minden további nélkül tovább menniük. Bántotta az igazságtalanság, s a falu lakosságát egymással szembeállította. De lehet, hogy ez az ellenállás az egész magyar jobbágyság megmozdulásának kezdetét is jelentette a sok szolgáltatás miatt (80 napi robot), ami egy pár év múlva a Dunántúl egyes részein nyílt ellenállásba tört ki, és végül is az 1768. évi úrbérrendezéshez vezetett.

(B6) Levelükre, a megye részéről Rötth alispán árp. 17-én, először is a hamarosan megtartandó úriszék megvárására inti őket, majd így fenyegeti a magyar lakosokat: „Földes Uraitokhoz minden jobbágyi alázatossággal s parancsolatihoz képest engedelmességgel legyetek; most ismét nem kevés nehezteléssel kölletik értenem, hogy mindenekben engedetlenek és fej essek legyetek, mégh feő Tisztelendő Páter provinciális Uram eő kegyelme parancsolati ellen is. Ha azért a magatok javát szeretitek és hogy továbbá is mind Uraitoknak kegyességéth, mind ez T. N. Vármegyének Gratiáját tapasztalhassátok, íme ezen Commissziom által is újra intelek benneteket, hogy valamint eddigh M. Groff Schmidegg Úr eő Nagysága birodalmában, úgy ez után is mind eddig, míglen az Úri Szék tartatni fogh, (mely hiszem tsak Májusban is megh esik) és ott mindenek elvégeződnek, mindenekben szó fogadók, engedelmessek és hív s szolgáló jobbágyok legyetek"... A pálosok még az alispán levele előtt, ápr. 12-én összeírják a név szerint felsorolt magyar, német jobbágyok és bérlők természetbeni szolgáltatása-