Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

voltak kötelesek hozzájárulni. A község határában tett kiszállások esetén a bíró, a tanácsbeliek és a képviselők 80 krajcár napidíjat, a szolgaszemélyzet tagjai 50 krajcárt kaptak. A település határán túli kiküldetések napidíja az előbbinek a kétszeresét, a fővárosi kiküldetéseké pedig a hatszorosát jelentették.

(64) A községi elöljáróság és segédszemélyzet tagjai között, a következőket találjuk 1880 és 1905 között: Kigyósi János, Vitzpergel József, Berki József, Kiss János, Major János (községi bírók), Angyal János, Berki József (törvénybírók), Sáska Károly, Török János, Brunkala Imre, (jegyzők), Hutvágner József, Fekete Ferenc, Kalmár Ödön, Horváth Ödön (segédjegyzők), Berki József, Angyal Pál, Kigyósi József, Sebestyén János (pénztárnokok), Kigyósi József, Angyal János, Berki János (közgyámok). Nádasd-Ladány földadóösszege 6341 forint 72 krajcárt, házadója 516 forintot és kereseti adója 1673 forintot tett ki 1891-ben. 1895-ben, a polgári anyakönyvezés bevezetésének évében, a Fejér Megyei Napló október 14-i száma arról tudósított, hogy az első Fejér megyei polgári házasságra Nádasd-Ladányban került sor. A római katolikus Kovanetz Jánost és a református Horváth Lujzát Brunkala Imre jegyző adta össze. Az új házasok az egyház áldását nem vették igénybe. A község a sárszentmihályi orvosi körhöz tartozott a századfordulón. Az egészségügyi szolgálatot Rieder Gyula, majd Mentler Jenő látta el a faluban. 1896-ban Zesztenszky Istvánné községi bába idős korára hivatkozva nyugdíjaztatását kérte. A képviselő-testület a megüresedett állásra Király Zsuzsanna, csajági illetőségű lakos jelentkezését fogadta el.

(65) A szülésznők a községben lakva, a körorvosok pedig kijárva, heti egy alkalommal látták el a betegeket. Mentler Jenőnek, aki keddi napokon látogatott el a településre, a fizetéséhez 210 koronával járult hozzá a község 1902-ben. Az egészségügyi ellátást segítette egy kórház is, amelynek állapotát jónak írta le egy 1900. novemberi 12-i feljegyzés. A gyógyszereket Székesfehérvárról szerezték be a falu lakói. A Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság 1909-ben elhatározta, hogy Nádasdladány, Sárkeszi, Jenő és Inota bevonásával új orvosi kört szervez, és Nádasdladányban egy gyógyszertár felállítását is kezdeményezi. Ennek az üzemeltetésére Mészöly Géza és Herczogh Elemér jelentkezett. A község képviselő-testülete az előbbi személy mellett foglalt állást.

(66) 1901-ben a küldemények továbbítását helybeli postahivatal látta el. A lakosság húsellátását a vágóhíd üzemelése biztosította, amelynek vágatási biztosa Sebestyén József volt 1902-ben. Nádasdladány a bodajki országgyűlési választókerülethez tartozott, és a választóinak száma 64 volt 1900-ban. A települést később a móri válasz-