Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

tókerülethez kapcsolták. Az 1904. évi választások során a ládányi szavazópolgárok többsége a kormánypártra és a függetlenségi pártra adta a voksát. Egy 1913-as jelentés szerint országgyűlési képviselő-választásra 390 fő jogosult, ebből 134 volt a mezőgazdasági munkás.

(67) A községi képviselő-testület az 1901. január 21-i közgyűlésen a vadászati jogról tárgyalt. Ezt korábban Nádasdy gróf évi 160 koronáért bérelte. Az egyezség szerint a bérletet 6 évi időtartamra lehetett megszerezni. Együttes vadászatot csak télen, fagyott, vagy hóval borított földön tarthattak a bérlők. Az öreghegyi szőlők területén mindennemű vadászat tiltott volt a szeptembertől szüretig tartó időszakban. Hasonlóan vadászati tilalom volt érvényben a betakarítás előtt álló földeken és réteken. A bérbeadás célját a szerződés a következők szerint jelölte meg: „a vadászati jog kiadásának czélja inkább a nagy kárt okozó vadak megapasztása, mintsem a vadászati szenvedélyek istápolása". A vadászat jogát a képviselő-testület csak a község és a telkesek tulajdonát képező területre adhatta ki, az uradalomra ez nem vonatkozott. A szerződés megkötésére jelentkező 16 helybeli közül a bérlethez ismét Nádasdy Tamás gróf jutott hozzá, évi 160 korona ellenében. 1906. július 5-én a Nádasdy birtokon a hónapos munkások beszüntették a munkát. A hatóság közbelépésére a munkások elálltak követeléseiktől. A sztrájk egyike volt azoknak a XX. század eleji földmunkás-megmozdulásoknak, amelyekre az elviselhetetlen életfeltételek miatt került sor a megye falvaiban. Az aratómunkások rendszerint a szerződések be nem tartása miatt szüntették be a munkát az uradalmakban. Ilyen oka lehetett a ladányiak 1906. évi ellenállásának is. Ugyancsak 1906-ban a községi éjjeliőr fizetésemelést kért az elöljáróságtól, arra hivatkozva, hogy a 320 koronából megélni nem tud, és a teendők is állandóan szaporodnak. A fizetését 400 koronára emelte a képviselő-testület. A Nádasdladányi Legeltetési Társulat 182 kat. holdon gazdálkodott 1908-ban, ebből 108 kat. holdat marhalegelőnek, 38 kat. holdat lólegelőnek és 36 kat. holdat sertéslegelőnek hasznosított. A nem társulati tagok az állatfajtától függően 2-10 korona legeltetési díjat fizettek.

(68) A húsvizsgálati szabályrendelet szerint április 1-je és szeptember 30-a között a köz- és magánfogyasztásra szánt állatokat hétköznapokon reggel 6 órától délután 6 óráig, vasár- és ünnepnapokon 7 órától este 9 óráig volt megengedett levágni. Más hónapokban 1 órával tolódott ki a vágás napi ideje. Kényszervágásokat külön engedély nélkül el lehetett végezni, de ilyen esetben a vágatónak utólagos bejelentési kötelezettsége volt. A vágatási biztost az elvégzett húsvizsgálatért szarvasmarhánként 3 korona,