Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
Ft. Már a félévi befizetés összege csaknem 30%-kal az előirányzat alatt maradt. A nyár folyamán elrendelt vasárnapi „adóbefizetési nap"-ok, az időleges kamatmentesség, a 179 zálogolás és az 1 transzferálás a helyzeten lényegesen nem változtattak. Ezért szeptember folyamán előbb a földművesszövetkezetnek átadott somkóró és kender, majd a napraforgó utáni járandóságát fagyasztották be a hátralékosoknak. Annak ellenére, hogy a 3. negyedévi 1 milliót meghaladó kivetés teljesült, a zálogolások és a transzferálások, a túlteljesítés érdekében, tovább folytak. Előkészítéséül az őszi kollektivizálási kampánynak. A kampány bevezetőjeként augusztusban a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogát, októberben a tartalékföldek hasznosítását vizsgálták, majd a kollektivizálás kérdéseit tűzték a tanács, illetve a vb napirendjére. 0 ' A tulajdonjog rendezése kapcsán 340 kh és 740 négyszögöl került a két helyi téesz, illetve az állami gazdaság tulajdonába. Néhány héttel később a korábbi rendezésből kimaradt egyéni gazdálkodók 30 kh 210 négyszögölnyi területét juttatták vissza eredeti tulajdonosainak. Végül az 1957-ben, 1 évi időtartamra kötött, a tartalékföldekkel kapcsolatos bérleti szerződéseket — a 63/1957. sz. Kormányrendelet alapján — 5 évre hoszszabbították, az újonnan elbírált 50 bérlővel. (Összesen 102 kh-ra vonatkozóan írtak alá megállapodást.) Szeptemberi tanácsülésen — 26 tanácstag és 6 vendég jelenlétében — Czakó János (a járási tanács dolgozója) előadásában a mezőgazdaság átszervezéséről esett szó. (,t; A hangsúly a téesztagok és az egyéni gazdálkodók éves jövedelmének összehasonlításán volt. Például Szabó György téesztag 43 779 Ft-os és Füri István 10 kh-as, harmadmagával dolgozó egyéni paraszt 15 171 Ft-os jövedelme szolgált. A látszólagosan nyomósnak szánt érvelés ellenére, szinte kivétel nélkül, ellenpéldák felsorakoztatására került sor. (A Béke kezén van ,,a megye lelke földje"; magas az egyéniekre kivetett adó, a téeszé kedvezőbb: táblásított földeken az egyéniek is tudnának boldogulni stb.) Ez alkalommal, miként a korábbi (márciusi) tanácskozáson is, egyöntetű volt a kollektivizálás elleni állásfoglalás. Egy korábbi tavaszi tanácskozás témája — Estélyi Gyula járási elnök előadásában — a tanácsok tömegkapcsolata volt. 09 Célja az ősszel esedékes tanácsválasztás előkészítése, de a legnagyobb figyelmet mégis a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos gondok és feladatok kaptak. A hoszszú előkészítést igénylő választás megtartására november 16-án került sor. 70 A 2496 választó többségének leszavazása után a 46 tagú (27 korábbi és 19 új tagból álló) tanács összetétele a következő volt: Falusi György, Rajna János, Tauz János, Gallai István, Felső János, Kugler György, Bakos György. Falusi József, Ágoston Jánosné, Rumper János, Vadócz Lajos, dr. Novak József, Vadócz Pál, Hercsik József, Horváth György, Pálinkás László, Béres István, Baka János, Lakatos József, Horváth Sándorné, Vagyóczki István, ifj. Élő József, Kompaktor István, Szőllősi Flórián, Pataki István, Szaller János, Miklós János, Kolonícs József, Pók László, Tóth Béla, Szolga István, Sándor Lajos, Kovács János, Horváth István, Horváth János, Major Sándor, Hajdók István, Kugler József, Morvái István, Erdősi János, Fenyő István, Berki Sándor, Rozs István, Németh Mihály, Jakli István és Varga Sándor.
