Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

A tagság 5 állandó bizottságot választott (mezőgazdaságit, pénzügyit, egészségügyit, művelődésügyit és községfejlesztésit). Lakatos József, a HNF elnöke javaslatára az 5 hónapos államigazgatási iskoláról hazatért Miklós Jánost a vb elnökének, az őt helyettesítő Kolonics Józsefet vbelnökhelyettesnek választották. Pók László, aki március l-jétől Kolonics József helyét töltötte be, ismét vb-titkári funkcióba került. A vb tagjai lettek még: Lakatos József, Szolga István (párttitkár), Varga Sándor, az Űj-Petőfi téesz elnöke, Horváth János, Kugler György és Falusi József. Az 1958-as év tapasztalatait Miklós János a tanács 1959. január 29-i ülésén összegezte. Elégedetlenségének adott hangot az előző tanács paszszivitását bírálva. Az állam iránti kötelezettségek teljesítésében szintén problémák mutatkoztak. A több évre visszanyúló adóhátralék meghaladta a 3 millió forintot. 1958-ról áthúzódó adósság egymaga 377 277 Ft volt. Nem állt jobban a Köfa-befizetések helyzete sem. A két utolsó év hátraléka több mint 60 000 Ft. Az előző évben végrehajtott 522 zálogolás javított a helyzeten, de alapvető változást nem hozott. Az ezret meghaladó mezőgazdasági foglalkozású adóalany számára az adóterhek alóli menekülés útját az MSZMP Központi Bizottságának 1958. decemberi határozatában megjelölt kollektwizálás jelentette. A kislángi gazdák a rájuk nehezedő terhek ellenére — amint azt a korabeli helyi vezetés megállapította — ,,makacsok"-nak bizonyultak. A téli kampány ellenére februárig csak 50-en léptek be a közösbe. A környező községek már szövetkezetivé váltak, Kislángon a tanácstagok sem jártak elől ,,jó példával". Sőt, hivatalos (tanácsi) fórumon is helytelenítették a szervezést, és elítélték azt a gyakorlatot, amely az ellátásban (pl. építőanyag tekintetében) megkülönböztetést alkalmaz, a be nem lépett települések hátrányára. Változtattak az ellenérvelésen is. Míg korábban gyenge termelési eredményeikre hivatkozva zárkóztak el a közöstől, újabban — mint a vb elnöke megállapította —, cselédsors visszaállítását látják benne. A helyi két termelőszövetkezet, és a határ egy részét birtokló állami gazdaság termésátlagaival meghaladta az egyéni gazdákat. És gazdaságossági mutatóik is lényegesen javultak. A Béke téesz pl. búzából a ráfordítás több mint kétszeresét produkálta kh-ként. Az 554 kh-on 46 taggal gazdálkodó szövetkezet ekkor 7132 Ft földjáradék folyósítása mellett 886 756 Ft értékű terményt adott, illetve munkaegységenként 30 Ft készpénzt fizetett ki tagjai számára. Az Űj-Petőfi (222 kh-n, 25 fővel) búzából (13,4 q) és kukoricából (14 q) holdankénti átlaggal a Békét lekörözte. Gazdaságossági mutatói mind növénytermesztésben, mind állattenyésztésben — a Békéhez hasonló — eredményességről adtak számot. A munkaegység értéke itt 34,46 Ft, amelyből a készpénzjuttatás csak 9 Ft volt. Mégis ez a téesz az, „amely iránt van érdeklődés a falu lakossága körében" — jegyezte meg egy korabeli illetékes. A harmadik szektor a Kislángi Állami Gazdaság nevet viselte.

71 Alapítása 1952-re nyúlik vissza. Egyre gyarapodó területe ekkor 7531 kh, amelyből csaknem hétezer hold a szántó. Éves átlagban 600 főt foglalkoztatott, akik jelentős hányada