Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

rektórium tagjai fizetésüket, még május 27-én sem kapták meg. Ekkor felírtak a székesfehérvári járás intézőbizottságához, ahová 5240 korona követelést nyújtottak be a községi tisztviselők fizetésével együtt, amely összeget július 3-án megkapták."

5 A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror hullámai elérték Kislángot is. Az uradalmakban megjelent különítményesek megfélemlítették a cselédséget, a faluból pedig augusztus 19-én hajnalban elhurcolták Réger Ferenc 33 esztendős napszámost, valamint a 62 éves Takács István bognármestert. Hathónapi börtönre ítélték Gulyás Jánost, aki a Tanácsköztársaság idején egy különítményben szolgált. A községi új vezetőség sietett a direktórium intézkedéseit megsemmisíteni, illetőleg azokat hatályon kívül helyezni. 1920 elején a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a Tanácsköztársaság idején a községben történt eseményekért elsősorban a direktórium felelős, és ezért siettette tagjainak törvényes úton való felelősségre vonását. Visszaadták a direktórium által a nagylángi uradalomból kisajátított és a községhez csatolt 301 katasztrális hold területet. Az ellenforradalmi rendszer bizalmatlan volt a Szovjet-Oroszországból 1918—1920. között hazaérkezett volt hadifoglyokkal, akik szemtanúi voltak a szocialista forradalom utáni változásnak. A. hatóságok 1921-ben összeírták a volt hadifoglyokat, tevékenységüket pedig a későbbi években a helybeli csendőrőrssel állandóan figyeltették. A rezsim 1920 őszén a községben védelmi bizottságot alakított, amelynek feladata volt mindenféle szocialista irányú mozgalmat, illetve kezdeményezések kibontakozását megakadályozni. Megszervezték a községben a csendőrőrsöt is. Az őrslaktanyát a „nagyházban" rendezték be. Itt azonban a csendőrök csak 1926-ig tartózkodtak, mert 1927. június 1jétől csendőrlaktanyának a régi községházát alakították ki. A község szegényei számára 1920-ban házhelyosztásról szó sem lehetett, mert a községben nagybirtok nem volt. Meg kell jegyezni, hogy mintegy 300 házhelyigénylő lett volna Kislángon 1920 áprilisában. A földmunkások körében a földreform elmaradása miatt elég nagyfokú volt az elkeseredés. Az ecsi uradalom parcellázása ügyében Kislángon népgyűlést tartottak, ahol Danits Mihály, Bruzsa A.ndrás és mások igen radikális követeléssel álltak elő. 1922. február hónapban a csendőrség azt jelentette, hogy egy kislángi földmunkáscsoport beszélgetését a községi „beépített" ember kihallgatta, és szerinte ott Kun Bélát úgy emlegették, mint „aki elbánna az urakkal". A kisbirtokosok szembeszegültek a gabonarekvirálással. 1921 tavaszán az a hír terjedt el Kislángon, hogy a rekvirált gabonát nem az éhező városok lakosságának szállítják, hanem az lelkiismeretlen emberek kezére kerül, akik azt külföldre szállítják és üzérkednek vele. Az elégedetlenkedő földmunkások 1922 tavaszán földmunkásszervezetbe tömörültek. Kislángon 300 körüli taggal működött ez a szervezet. Vezetője Ónodi György, aki a Tanácsköztársaság idején is kiemelkedő tevékenységet végzett Kislángon.