Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

nyosan intézték el. A kislángi Nemzeti és Munkástanácsnak a rend és nyugalom helyreállítására tett felhívásának hatása lett. 1919. január 2án Székesfehérvárott a megyei Nemzeti Tanács gyűlésén megjelent a kislángi Munkástanács küldöttsége, akik 150 pár bakancsot kértek azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak, akik munkát vállaltak, és az uradalmakban azt meg is kezdték. A községben még 1918 novemberében nemzetőrséget szerveztek, amely a rendet fenntartotta. 1919. március 27-én községi népgyűlést hívtak össze Kislángon, ahol forradalmi tanácsot választottak. Ekkor a tanácsnak 14 tagja volt, akik a következők: Gyöpös János, Gáspár Péter, Tóth György, Gráczer József, Gulyás István, Danics János, Kohn Ignác, Kelíer István, Horváth István, Kis Mihály, Majer György, Szecskás István, Pataki Ferenc, Kondor István. A forradalmi tanács 3 tagú direktóriumát is ezen a napon hozták létre; Gyöpös János, Gáspár Péter, Tóth György tagokból. Később, április 15-én ismét tanácstagválasztásra került sor, de most ez titkos szavazás alapján történt. Ekkor a község élére 20 tagú munkás- és paraszttanács került. Személyi változások is történtek az új tanácstagságban, így a teljes névsort közöljük: Danics, János, Horváth István, Kis Mihály, Fejes István, Gyöpös János, Szecskás István, Majer György, Osonták János, Gráczer József, Tóth Gyöirgy, Kassai István, Erős János, Mészáros György, Tiringer Lajos, Lakatos István, Palló Mihály, Szabó György, Gurubi Mihály, Boda István. A háromtagú direktóriumban személyi változásra nem került sor. Megállapítható, hogy az áprilisi tanácstagválasztás során a forradalmi tanácsból 11 főt választottak újra. A község a székesfehérvári járási tanácsba képviselőnek Szecskás Istvánt küldte be. A közigazgatási teendőket Mohoss Béla, volt helyettes jegyző, Anritter Antal hivatali kisegítő, Schlakker Károly gyakornok látták el. A közgyámi funkciót Palló Mihály, a községi pénztárosságot Gyöpös János a direktórium megbízásából továbbra is megtartotta. Községi alkalmazott volt Szelepcsényi György és Király János, akik a kisbírói munkát látták el. A direktóriumnak külön hivatalos pecsétje nem volt, hanem a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége Kislángi Helyi Csoportja bélyegzőt használta. Minden hivatalos iratot a direktórium elnöke: Tóth György és a hivatalvezető-helyettes, Mohess Béla írt alá, majd a községi bélyegzővel és fentebb említett szövetség bélyegzőjével látták el. A direktórium tagjai napi 30 korona fizetést kaptak, majd határozatot hozott a helyi Munkás és Földműves Tanács, az alacsonyfizetésű községi alkalmazottak bérének emeléséről is. Ugyancsak határozat született, hogy gróf Zichy János uradalmából 301 hold földet kisajátítanak, és azt Kisláng községhez csatolják. Gondoskodott a direktórium a falu ellátatlanjairól is, és nekik a szükséges élelmiszereket megszerezte. Ekkor vetették fel, hogy Kisláng községben évente legalább egy alkalommal országos vásárt tartsanak, majd az állandó községi orvosi állás betöltésének gondolatával is foglalkoztak. A direktórium kölcsönt szerzett a községi kiadások fedezésére, és többek között az állami elemi iskola tetőzetének kijavítását is megkezdték. Kérelmezték egy távbeszélő központ felállítását is, amelyet azonban a Soproni Posta és Távírda Kerületi Műszaki Felügyelőség anyag- és szakemberhiány miatt nem tudott létrehozni. A direktórium és a községi tisztviselők lelkesedéssel dolgoztak és odaadóan teljesítették a tanácskormány, a megyei és járási direktórium utasításait. A községi pénztár üres volt, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre Kislángra megérkezett. A di-