Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

telmű határozatot hozott, hogy az örök haszonbér fenntartása mellett 1893-tól 1897. év végéig 30°,'„ engedménnyel, 320 helyett 229 ft 60 kr-ra mérséklik a bérleti díjat. A községi elöljáróság 1892 novemberében a fele részben a község tulajdonát képező malom és beltelek eladását határozta el. Az adás-vételi szerződés szerint Dreher Antal 1000 frt vételárat fizetett. Az embereket nemcsak saját vagyonuk tűzvédelme érdekelte, hanem egyre inkább felmerült kulturális célú egyesületnek alakulási igénye, s így került sor a századforduló előtt a tordasi Polgári Olvasókör megalapítására, amelynek célja: szellemfejlesztés, hasznos és célszerű lapok és könyv olvasása, társalgás, szolid kártya és játékok, eszmecserék. Űj tagot két tag ajánlatára a választmány többsége vette fel. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehetett fellebezni. A tagsági díj egy évre 2 forint, amelyet négy részletben lehetett fizetni. Az olvasókör tisztikara: elnök, alelnök, titkár, pénztárnok és gondnokból állott. A hattagú választmány jogosult volt a számadásokat megvizsgálni, utalványokat kiadni, alap- és házszabályokat kidolgozni. A titkár az olvasókör írásbeli teendőit végezte. A pénztáros a kifizetéseket eszközli, tagdíjakat beszedi. A gondnok a leltár szerinti vagyonra felügyel, a könyveket és a lapokat kezeli. A kör köteles évente egyszer rendes közgyűlést tartani. Rendkívüli közgyűlést az elnök tíz tag kívánságára, bármikor köteles egybehívni. Űgy a tűzoltó egyesület, mint az olvasókör alapszabályát Schlegl Károly ev. kántortanító, mint jegyző és Puskás János jegyző, mint elnök írta alá. Az olvasókör alapszabályát 1897. május 16-án a belügyminiszter láttamozta. A Tordasi Földmívelők Szövetsége, mint a Gazdaszövetség tagjaként szerepelt. A szövetség célja: a haza földje és a földmívelés iránti szeretet fejlesztése. A központilag nyomdai úton előállított alapszabályát 1913. november 15-én Podhradszky János, elnök és Kis Károly, mint jegyző írta alá. Az 1897. évi közigazgatási vizsgálati jegyzőkönyv szerint az ág. ev. és róm. kat. elemi iskolába járó mindennapi tankötelesek száma 137 (1900-ban 217) és az ismétlő iskolába járók száma 84 (1900-ban 31) 1897ben községi szegény nem volt. Három évvel később a szegények élelmezését házról házra való étkeztetéssel oldják meg. Az 1897. évi községi vizsgálat szerint Tordason fejlődő háziipar: szövés, kosár- és szalmafonás. A község 1242 lakosából választók száma 94 volt. Ettől némileg eltér a főispáni bizalmas jelentés, amely 80 választóról tesz említést. Mindnyájan függetlenségiek. Befolyásos emberként Jankó Dániel, ág. ev. lelkészt említik. A községben 1900-ban az önkéntes Tűzoltó Egyesület 27 taggal működik. Parancsnoka: Puskás János. Az elöljáróság 1904. július 14-én azt jelentette az alispánnak, hogy a községben Gazda-, Olvasó- és Földművestársaskör nincsen. A soproni Posta- és Távirdaigazgatóság 1900. februárjában azzal a kéréssel fordul a községi elöljárósághoz, hogy tudakolják meg: ,,Tordassal szomszédos községek, puszták, majorok és telepek közül melyek volnának hajlandók a tervezett postahivatal kézbesítői köréhez csatlakozni." Az 1906. évi szept. 12-i közgyűlésen merült fel, hogy postahivatal felállítását kérelmezték. A kérés indoklásaként felhozták, hogy a környező községek, ahol már postahivatal működik, nem rendelkeznek több lakóval, mint