Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

Tordas. A jelenlegi postaforgalom szerint a fölállítandó postahivatal bevétele a kiadásokat nemcsak fedezné, hanem még jövedelmet is hozna a kincstárnak. A képviselő-testület utasította az elöljáróságot, hogy a Kereskedelmi Minisztériumnál kérvényezze a postahivatal felállítását. A soproni Posta- és Távirdaigazgatóság engedélyezte, hogy 1908. december 16tól posta ügynökség működjön ,,A postaügynökség kézbesítési körét csak Tordas község képezi. Leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a martonvásári postahivatalhoz tartozik s összeköttetéseit Gyúró és Martonvásár közt naponkint egyszer közlekedő gyalogküldöncz posta járat útján nyeri." A vadászati jog kiterjedt Tordas község határára, kivéve a beltelkeket, szőlőhegyet és a határban szőlővel beültetett dűlőket, valamint az összes uradalmi területet. A pályázóknak 30 frt bánatpénzt kellett a község pénztárába befizetni, amely összeget óvadék címén a legtöbbet ígérőtől visszatartották. A legfőbb kikötések voltak: a haszonbér mindenkor október elsején esedékes. „A hajtóvadászatot a termények betakarítása és behordása után — bár előbb semmi szín alatt — vadászidényként legalább kétszer tartani köteles. Ezen hajtóvadászatot elvetett területen sáros időben űzni nem szabad ... a vadászás által a községi lakosság munkája teljesítésében nem akadályozható." Dreher Antallal az alábbi időszakokra kötöttek szerződést: A vadászati szerződést nem hagyja jóvá, mert „a község nem kényszerítheti a szőlőbirtokosokat, hogy kártétel esetén a szerződésben megállapított kártérítési öszszegeket elfogadják", továbbá „az egyes birtokosok kártérítési összegre nézve külön külön léphetnek egyezségre." 1904 novemberében „a gazdasági ismétlőiskola megnyitására az elöljáróságot utasítva lett". A képviselő-testület ezt tudomásul vette és a gazdasági ismétlőiskola vezető tanítójának évi fizetését 50 K-ban állapította meg. Az 1905. augusztusi főszolgabírói rendeletre a gazdasági ismétlőiskolát 1905. szeptember l-jével meg kellett nyitni. Az ismétlőiskola vezetésével Pöntör Béla, ág. ev. tanítót bízták meg 100 K fizetés megszavazásával. Az elméleti oktatást az ág. ev. iskolában, a gyakorlati oktatást a faiskolában és a község által átengedett 1 hold földön végezték. A vármegyei Törvényhatósági bizottság utasította a képviselő-testületet, hogy a gazdasági ismétlőiskola gyakorló földjéről végleg gondoskodjon. Ezen kötelezettség alól a képviselő-testület felmentést kért a következő indokokra hivatkozva: 1.) A község ilyen földdel nem rendelkezik. 2.) Az uradalom földet bérbe nem ad. Legdöntőbb: 3.) Az iskola elvégzése után a lakosság szegénysége miatt, sem a leánytanulók, sem a fiútanulók nem maradnak otthon. A leányok 12 éves koruk után „csaknem kivétel nélkül a székesfővárosba mennek fel cselédnek". A fiúismétlősök is többnyire, a mindennapi elvégzése után szolgálatba mennek. így a községben alig marad 20— 25 ismétlő iskolás, akik viszont „a nekik szükséges szakismereteket a szülői házaknál is elsajátíthatják." 1907 októberében a Törvényhatósági bizottság jóváhagyta a vasárnapi iskola vezetőjének fizetésemelését. 1891. febr. 1. 1897. febr. 1 1903. febr. 1, 1909. febr. 1. 1897. jan. 31. 1903. jan. 31. 1909. jan. 31. 1915. jan. 31. 105 frt 111 frt 326 korona 476 korona