Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

A szolgabíró 1803. augusztus 30-án jelentette, hogy a tordasi jobbágyok panaszát a vármegyei fiscus jelenlétében a jobbágyok megelégedésére orvosolták. A jobbágyok által bírt telki földterületen egyébként az úrbérrendezés óta nem volt változás, csupán annyi, amennyiben egyes jobbágyok időközben allodiális földeket béreltek és azokat saját földjeikhez csatolták. 1795-ben az allodiális földek elvétele során a jobbágyok száma 4 egész telekkel növekedett. Az 1828. évi összeírás szerint a házak száma: 100. A jobbágyok száma 35-re csökkent, viszont emelkedett a zsellérek száma; házas zsellérek 66, ház nélküli zsellérek 15. Kézművesek (1 cipész, 3 szűcs, 1 csizmadia, 5 takács, 2 kerékgyártó) száma összesen 12. Ebben az időben a községnek malma nem volt. Az 183l-es kolerajárvány Tordason augusztus_ elsején kezdődött. A betegek száma: 237, ebből a meghaltak száma: 107 volt. Augusztus 8-án kétségbeesetten jelentették:... „a tordasi köznép felette engedetlen és sok közülük a' beteg, ágyból felkél, kevés órák alatt meghalálozik, — ennélfogva minden iparkodása mellett sem érhet vélek az egészségeskedésre czélt." Az 1770-es tanítói összeírás szerint Tordason Gerencsér Mihály lutheránus tanítóként és egyúttal jegyzőként is működött. 22 tanítványát télen elemi ismeretekre oktatja. Jövedelme: 20 forint és 16 1/2 mérő gabona, továbbá 3,5 öl fa és 6 mérős szántó volt. 1773-ban szintén egy tanító volt. 1781. áprilisában 31 fiú és 19 leány tanul. A martonvásári járás 1783. évi tanítói összeírás szerint egy katolikus tanító is van. Jövedelme a községtől fix, a természetbeniek és stóla. A helybeli községtől 2 szobás hajléka van, az egyikben tanítás céljára két hosszú asztal és 4 hosszú pad szolgál. A tanulók száma: 56. 1841-ben az evangélikus iskolába télen 50 fiú és 48 leány járt. Nyáron egy sem jár. „Az iskola épülete szűk a tanulók létszámához viszonyítva, de jó állapotban van. Fűtéshez a tanulók viszik a szalmát. A könyvekben és írószerekben a nép szegénysége miatt nagy hiány vagyon." A tanító alkalmas „elegendő oskolai bizonyítvánnyal bir", mivel azonban jegyző is egyben „az tőle az időből vész el." Segédtanító nincs. Minthogy jegyző is, fizetése 50 rft, 35 pozsonyi mérő kenyérbúza, 3 öl fa, 4 szekér széna, 1 szekér sarjú, 6 pozs. mérő föld, 6 font faggyú és minden tanulótól 12 krajcár. A tantárgyak között szerepel: vallás Luther szerint, bibliai történetek, földleírás, természettudomány, számvetés, írás, olvasás, éneklés magyar nyelven. A tanító „jól tud" magyarul. 1854-ben Térdesi Ferenc, tordasi tanító visszakéri azokat a bizonyítványait, amelyeket előző évben a Széchenyi—Kollonits Ösztöndíj pályázatra adott be. A falu állatállománya az 1846—47. évi összeírás szerint: 2 ökör, 23 tehén, 72 ló, 25 sertés, ugyanakkor a házak (III. oszt.) száma 85. Vízimalom akkor működött. 1848-ban a megyei bizottmány tagja lett a falu jegyzője és bírája. Az 1850. évi népszámlálás szerint a házak száma: 114. A lakosok száma: 764, ebből 649 magyar, 104 szlovák, 9 német.