Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

térium értesítette az elöljáróságot, hogy a községben gazdasági iskolát létesít, A község 1948-ban átadta a minisztériumnak az iskolai célra fenntartott ingatlanokat.

86 A községi bíró még 1945-ben elhalálozott. Helyette az önkormányzat ügyeit az eddigi helyettes bíró, a kisgazdapárti Csavajda János vette át és 1948-ig maradt ebben a funkcióban. 1948 júniusában azonban a Magyar Dolgozók pártja vette kezébe a községi politikai élet irányítását. így került a községi önkormányzat is ennek a pártnak a kezébe, illetve a párt vezetői szerzik meg az irányító pozíciókat. A községi bíró Márkus János lett, aki az 1948-ban Mórról áthelyezett Laki László vezető jegyzővel együtt irányította a községet.

87 Az 1950. október 22-i tanácsválasztás után Márkus János lett a községi tanács elnöke, titkára pdig Laki László. A községi végrehajtó bizottság elnöke Márkus János, helyetese Fehér Józsefné. A bizottság tagjai: Kun Mátyás, Iván Mihály, Takács Nándor, Király György, Sebők György, Filótás Ferenc. A tanácsnak 81 tagja volt. Márkus János 1945 óta MKP-, ill. MDP-tag. 1953-ban 64 éves volt. Pusztaszabolcsi születésű, ahol apja is cselédsorban élt. 3945-ben községi képviselőtestületi tag lett és egyben elöljáró.

88 Fehér Józsefné is helyi születésű, apja a Fould-Springer uradalomban volt cseléd. Fehér Józsefné pusztaszabolcsi munkahelye előtt Székesfehérváron, a Fejér megyei Néplapnál dolgozott. Most, mint elnökhelyettesnek a mezőgazdasági kérdések megoldásán kellett dolgoznia. A végrehajtó bizottsági ülések napirendjén 1952 szeptember — 1953 február között alig fordult elő a mezőgazdasági és a terménybegyűjtésen kívül más téma. Pedig átfogóan értékelni lehetett volna az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem kérdéseit. A tanácsban ugyanis működtek az állandó bizottságok: így a mezőgazdasági és kereskedelmi, a terménybegyűjtési, a gazdasági és pénzügyi, az egészségügyi, az oktatási és népművelési. Ha a végrehajtó bizottságban nem is, de az állandó bizottságban több ízben felvetődött a többi szakkérdés megtárgyalásának szükségessége. A községben 1953-ban öt pártszervezet működött. Volt alapszervezete a községi tanácsnak, a gépállomásnak, a Béke Tsz-nek, az állami gazdaságnak és az iskoláknak. Az öt alapszervezet munkáját községi pártválasztmány irányította, amely élén 7 tagú pártbizottság állott. A pártbizottság minden tagja ott volt a községi tanácsban, sőt a végrehajtó bizottságban is. így a községi pártszervezet és a tanács vezetése összefonódott. Hamarosan bírálatot kapott a községi párttitkár, aki rendkívül nagy hatalmat összpontosított.

89 A község 1950-ben 8059 kat. holdon feküdt. A szántóterület fele az állami gazdaságé volt, másik felén 1951-ben 11 termelőszövetkezet, ill. csoport gazdálkodott. Az egyéni gazdák kezében mindössze 250. kat. hold föld volt. Az első termelőszövetkezet 27 taggal 250 kat. hóidon kezdett-el működni 1949 őszén Szelespusztán. Elnöke Kaszás József volt. Az elnököt a tsz megalakulása után néhány hét múlva pártiskolára küldték, "és nem tért vissza a csoporthoz, hanem az adonyi járás mezőgazdasági osztályán kapott állást.