Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Pusztaszabolcson összesen 679 házhelyet osztottak ki: a dinnyési úti dűlőben, továbbá a Velencére vezető törvényhatósági út mentén. Az iratból megtudjuk még, hogy a községben sátortetős, duplatraktusú épületeket emeltek a lakosok, és kérik ennek engedélyezését a járási főjegyzőtől. Indokaik között szerepelt az is, hogy a községben addig is ezt a sátortetős építkezési formát alkalmazták. 1919. június 30-ig Pusztaszabolcs— Újtelepen az 1945-ben kiosztott 614 házhelyből 150 felépült. A községrészt azonban nem rendezték: utcák kialakítására nem történt rendelkezés, fásításról sem intézkedtek. Elmaradt a terek, vízlevezető árkok létesítése is. Üjtelep villanyárammal való ellátását 1949 után sikerült megvalósítani.

84 1946 őszén újra előkerült a község vásártartási jogának megszervezése. Az elöljáróság most is, — akárcsak a háború előtti években — a község központi fekvésével, kitűnő közlekedési viszonyaival, a paraszti lakosság nagy létszámával indokolta a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztériumnál a vásártartási jogra való jogosultságát. Az elöljáróság hozzátette még, hogy az 1945. évi földreform kapcsán a lakosság 3700 főre emelkedett a községben, és a mezőgazdasági termékek is felhalmozódtak. 1948 őszén egy községi jegyzői jelentés szerint 1946—1947-ben a község lakossága ezer fővel emelkedett. 1948-ban az állatállomány többek között a következő: 290 ló, 420 szarvasmarha, 2100 sertés. Az uradalmi iskolák és a MÁV elemi iskola terhei a községre hárultak. 1945 júliusában a képviselő-testület arra kérte a tanfelügyelőséget, közvetítse a minisztérium felé, hogy az iskolák terheit állami feladattá minősítsék. Ekkor 355 elemi iskolai tanuló volt Pusztaszabolcson. 1946 márciusában 148 szülő aláírásban kérte az elöljáróságot, hogy a bombatámadás következtében megsemmisült barakkiskola helyett az óvodába járhassanak tanításra a gyerekek. 1946. április 25-éről arról értesülünk, hogy a MÁV fenntartja a két tanerős elemi iskolát, de a római katolikus egyház a korábban már felépíteni tervezett 8 tantermes iskolát megépíti. A létesítendő iskola fenntartása azonban 50—50%-os arányban terheli majd az egyházat és a politikai községet. Fenntartják egyelőre a két pusztai iskolát is, hasonlóan fele-fele arányos tehermegosztással. A községi képviselő-testület az 1947—1948. évi költségvetésbe az elemi iskolák fenntartására 9707 forintot be is állított, a római katolikus egyházközség számára pedig 20 ezer forintot. Hitelt szavaztak meg, hogy a 8 tantermes iskola felépítését megkezdhessék. A MÁV 1947. június közepén községi tulajdonba adta iskoláját. A kultuszminisztérium 50 ezer Ft segélyt adott az egyházi iskola felépítéséhez. 1948. június 8-i közgyűlésen bejelentették, hogy az elemi iskolát az állam vette át, így a politikai község és a római katolikus egyház az iskolai kiadásoktól mentesülni fog. A képviselő-testületi határozat az állami iskolát a kötelező hitoktatással együtt követelte. Kiderült, hogy a tanítók is állami státusba kerültek. Az iskolán kívüli népművelés megindulását egyelőre a helyiség hiánya is akadályozta. Az iskolában 1947-ben 527 tanulót 7 tanító oktatott. (A MÁV-iskolában 360, a szabolcspusztaiban 119, a felsőcikolaiban 48 tanuló volt.)

85 1947 tavaszán a Pusztaszabolcsi Munkás Kultúrszövetség kultúrház építésére telket kért. A képviselő-testület a telket felajánlotta, de a tulajdonjogot magának fenntartotta. 1948. május 19-én a Földművelési Minisz-