Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

páncélos-tüzérezred vonult át, melyet szovjet repülőtámadás több ízben megzavart. A repülők jelentős veszteséget okoztak a németeknek a Pusztaszabolcs felé vezető úton. Február 20. után a szovjet csapatok védelmét ezen a vidéken is kiépítették, mivel német támadásra számítottak. A Tolbuchin marsall vezette frontszakasz Pusztaszabolcs—Sárosd vonalára kirendelt 18. szovjet harckocsihadtestet megerősítették a 206. rohamlövegdandárral. Február 27-én a szovjet 27. hadsereg egységei a védelem második lépcsőjét alkották, de a kiszemelt reteszállások megszállását — Kisvelence, Tükrösmajor, Felsőcikola, Kisperkáta vonalában — is feladatul kapták. Március 14—15-én a német II. SS páncélos hadtest egymás után indította a rohamokat, hogy Pusztaszabolcsot birtokba vegye. A szovjet védelmen azonban a rohamok sorra megtörtek. A németeknek nem sikerült a fontos vasúti gócpontot birtokukba venni. Március 19-én a szovjet 27. hadsereg előrevetett osztagai Gárdony irányába indítottak támadást, és el is jutottak a község déli széléig, miközben elfoglalták Belsőhajdutanyát, Tutyimajort, Tükröspusztát, Csongrádpusztát, Tivadartanyát, Külsőpüspöki-majort és Henrikmajort™ Az élet megindítását, a demokratikus átalakítást 1944. március utolsó harmadában kezdték meg. A község élén Futó Jakab bíró állott, aki a vezető jegyző segítségével végezte a feladatokat. A közbiztonság megteremtését a helyben szervezett rendőrségre bízták. A háborús kár elég nagy volt. Eltűnt a lakosság állatállománya; mindössze 3 ökör, 78 tehén, 86 sertés maradt meg. A 85 db ló erősen leromlott állapotban volt, és szinte valamennyi háborús sérült. A lakóházak kisebb része szenvedett károkat. 95 ház javítással lakhatóvá volt tehető, 24 azonban lerombolt állapotba került. Lakható lakóház 313 volt. Április 11-én megkezdték a tanítást a pusztaszabolcsi, a felsőcikolai és a szabolcspusztai iskolákban. Igaz, Szabolcspusztán az iskolaépület erősen rongált állapotban volt, így a tanítás egy ideig a volt uradalmi épület helyiségében folyt. 1945. május elején 3560 fő lakott a községben. Ebből ellátatlan volt 1097, részben ellátott 53, az ellátott lakos pedig 2410 fő. A község határában május l-jén 1850 kat. hold volt az őszi vetés, 150 hold a tavaszi vetés, az egyéb vetés pedig 570 hold. A határban 1945 áprilisában 80 hold burgonya, 1400 hold kukorica szedetlen volt. A burgonya- és a kukoricaszedést 1944 őszén a munkások nem tudták elvégezni. 1945. május elején még 1650 kat. hold a felszántatlan terület. Igaerő azonban mindössze 31 kettősfogatból állt. Üzemképes traktor 2 állt rendelkezésre, de ezekhez sem volt benzin. A községi politikai élet kezdetének az MKP létrejöttét kell tekinteni. A kommunisták kis csoportja március végén a községi közélet újjászervezésén dolgozott. Mindenekelőtt a közbiztonság megteremtésén fáradoztak. Hamarosan életre kelt a Kisgazdapárt helyi csoportja is, melyet Kanicska András szervezett. A Szociáldemokrata Pártot a vasutasok hozták létre 1945. április 20-án. A párt elnöke Kiss Alajos üzemi segédtiszt lett, alelnök Habosai István mozdonyvezető, titkár Molnár Géza kalauz, jegyző Márványos Hugó kalauz, pénztáros Mészáros Kálmán pályaudvari vendéglős. Az SZDP a községi Nemzeti Bizottságba 3 főt küldött.

76