Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

A pusztaszabolcsi Nemzeti Bizottság április 20-án jött létre. A kommunisták Bakonyi Mihályt és Molnár Gézát, a Kisgazdapárt Kanicska Andrást, Horváth Istvánt, Könnye Zoltánt, a Szociáldemokrata Párt három vasutast: Rahosai Istvánt, Kiss Alajost és Nagy Jánost küldte a bizottságba. A bizottság megalakulása előtt pártközi értekezletet tartottak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a községi politikai megoszlás a Kisgazdapárt javára tolódott el. Az 1944 előtti községi politikai közéletben a Kisgazdapárt némi szerepet játszott. Így újjáalakítása nehézségekbe nem ütközött. A parasztság szinte egyetlen pártjának a Kisgazdapártot tekintette, hisz az MKP-nek 1945 tavaszán elenyészően kevés tagja volt, a szociáldemokraták pedig kizárólag a vasutasok körében szervezkedtek. A Nemzeti Bizottság helyi elnöke, a kisgazdapárti Kanicska András lett. A megalakuló bizottságban a kommunisták két fővel képviseltették magukat. Még az első ülésen megbízta a bizottság a község vezető jegyzőjét, Graffy Istvánt, hogy hivatalát újra foglalja el és a községet az érvényben lévő rendeletek értelmében vezesse. A Nemzeti Bizottság írásbeli teendőinek elvégzésére a községi adminisztrációs személyzet közül Eckert Editet kérték fel. A Nemzeti Bizottság második ülésén a községi vezető jegyző bejelentette, hogy a megyei és a községi közigazgatás megindult. A megyei hatóság a községekkel jármű hiányában futárok útján tartotta a kapcsolatot, ők hozták a megyei rendeleteket és vitték a községi nyilvántartásokat, jelentéseket a megyei hatóságokhoz. Ezen az ülésen beszámoltak a földreform eredményeiről. A Földigénylő Bizottságot március 22-én községi népgyűlésen választották meg. Április 24-ig a földigénylők összeírása, a földalap megteremtése, az igények elbírálása történt meg, de még nem kezdték el az osztást. A kimérési teendőket a bizottság Launa Ottó mérnökre bízta. A Nemzeti Bizottság a kimérést meg akarta gyorsítani. Úgy határoztak, hogy a földeket mindazon gazdáknak kiosztják, akik a művelést vállalják. A házhelyeket a velencei út mindkét oldalán és a Szabolcspuszta felé vezető út északi oldalán mérték ki. A házhelyek 600 négyszögöl nagyságúak voltak, az utcákat, a gyalogjárókkal és az árkokkal együtt 10 öl szélességre hagyták. A Nemzeti Bizottság foglalkozott az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. április 14-én kelt 37—1945. számú határozatával, melyben utasította a pusztaszabolcsi Földigénylő Bizottságot, hogy a Wooster Frankné Springer Mária Cecília uradalmában a kiosztást ne kezdje meg, és hatálytalanítson minden olyan intézkedést, amely az egykori Springerféle uradalom felosztásával kapcsolatban keletkezett. A Nemzeti Bizottság — egyetértőleg a Földigénylő Bizottsággal, a működő pártok vezetőivel — szembeszállt az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelkezésével, és utasította a helyi Földigénylő Bizottságot, hogy a kimérést a Wooster Frankné-féle birtokon folytassák. Azzal is indokolták ezt a határozatot, hogy a fővárosban egy MKP-szervezet titkárával konzultáltak a kérdésről, ahol azt a választ kapták, hogy a földreformot be kell fejezni. Április 25-én a Nemzeti Bizottságban községi ügyeket tárgyaltak. A bizottság a községi képviselő-testület helyett hozott határozatokat. Egyik ilyen sürgős tennivaló a vasútállomáson új átjáró létesítése volt. Az átjárót az Ébel-kertészet melletti út folytatásaként kellett megnyitni, és ezzel biztosítani a földosztás során juttatott földekhez a közelebbi utat. 19* 291