Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

A 19. század végén Szabolcspusztán, Felsőcikolán és Alsócikolán működött elemi népiskola. Ezeket az uradalmak tartották fenn és fizették a tanítókat is. A község fejlődésével szükségessé vált volna egy központi elemi iskola létesítése, de erre több évtizedig nem került sor. Az uradalmi iskolák tovább működtek. A felsőcikolai uradalmi elemi iskola fenntartója a felsőcikolai gazdaság volt. Ez egytantermes iskola, a tanulók száma 53. Egy tanítói állás van itt is szervezve. A tanító természetbeni 2 szobás lakást és 400 n.-öl kertet kapott. Ismétlő iskola általános jellegű. Évfolyamonként 5—8 hallgatója volt, heti 4 órás előadással. A szabolcspusztai elemi iskola fenntartója a Fould-Springer uradalom. Egytantermes iskolaként működött és a tanulók száma 67. Egy tanítói állást szerveztek. A tanító természetbeni (kétszobás) lakást kapott és 300 n.-öl kertet. A tanító a dalárdát is vezette és a leventéket oktatta. Az ismétlő iskolába Szabolcspusztán 24 hallgató járt. A heti óraszám a téli időben 4 óra volt. 1918 őszén, a Monarchia szétesése után, Pusztaszabolcsra telepítették a horvátországi magyar vasutasok gyermekei részére szervezett elemi iskolát. A gyermekekkel együtt érkeztek ide tanítóik is. Horvátországból mintegy 90 tanuló érkezett Pusztaszabolcsra, szüleikkel együtt. Itt 1924ig elemi iskolai tanfolyamokat rendeztek, de ettől az évtől kezdve megkezdték a rendes iskolai oktatást. 1923-tól a vasutastelep mellé parasztcsaládok telepedtek le. Ezeken az új telepeken élő, nem vasutas családok gyermekeit a MÁV-iskola felvette. 1928-ban az iskola 164 tanulójából 67 nem vasutas gyerek volt. A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága a községház szomszédságában 1926 szeptember havában kéttantermes, modern berendezésű elemi iskolát épített. Az iskolai viszonyok Pusztaszabolcson az 1930-as évek elején némi fejlődést mutattak. Működött a Magyar Államvasutak elemi iskolája, amely most már négytantermes. Két tanterem a községháza mellett, két tanterem pedig a barakkokban volt elhelyezve. Tanulók száma 1927-ben 180 fő. Négy tanítói állást szerveztek. Egy tanítóra 45 tanuló esett. A tanítók természetbeni lakást kapnak 300 n.-öl kerti területtel. A tanítók iskolánkívüli népműveléssel is foglalkoztak. Télen, minden második vasárnap délután tartottak tudományos és néprajzi előadást. A férfitanítók elfoglaltsága volt a leventeoktatás is. Ismétlő iskola általános jellegű, évfolyamonként 10—15 hallgatóval. A heti 4 órában a tanítás tárgya általános továbbképző elemi iskolai anyag. Ezt a tanfolyamot a község anyagilag nem támogatta. A község néhány elemi iskolai osztály építését kérte a minisztériumtól. 1929 őszén azonban kiderült, hogy a kormányzat a pusztaszabolcsi elemi iskola felépítését nem vállalta, így az a lehetőség van a község előtt, hogy maga létesít iskolát és erre a célra kölcsönt vesz fel, vagy pedig a katolikus egyház építi azt meg, és tartja is fenn. A közgyűlésen a tagság egyöntetű véleménye volt, hogy jelenlegi helyzetükben az iskolaépítés költségeit a község nem vállalhatja. Ismét a minisztériumot kérték, hogy a községben állami iskolát létesítsen és működtessen. A MÁV által fenntartott iskolában 3 tanító működött. A MÁV kérte a községet, hogy a negyedik tanító javadalmát vállalja magára, sőt az iskola bővítését is. 1928. december 7-i közgyűlésen a község a MÁV isko-