Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Pusztaszabolcs
labővítési kérését levette a napirendről, mivel az oktatási kérdést a bővítéssel és egy fő tanító kinevezésével nem oldanák meg. A tanfelügyelőség azt tanácsolta, hogy a képviselő-testület kérje a minisztériumot egy két tanerős állami elemi iskola létesítéséhez. A község felajánlotta, hogy az állami elemi iskolához, a tanítói lakásokhoz telket biztosít. A képviselőtestület szerint a községi iskola építését, fenntartását nem tudják vállalni, mert a község kisbirtokosai szegények, 1—2 holdas vagyonváltságos ingatlannal rendelkeznek, akik földjük után még 52 esztendőn keresztül fizetik a váltságot, házaik pedig FAKSZ-kölcsönnel terheltek. 1930-ban a gazdasági válság elején az iskolai terhektől szabadulni kívántak fenntartóik. A MÁV például a harmadik tanítói státus fenntartását is a községre akarta ruházni, a két uradalom pedig a római katolikus iskolák fenntartási terheitől akart szabadulni. Az iskolák fenntartása évente 3000—3000 pengőt igényelt az uradalmaktól. A katolikus egyház tiltakozását jelentette be a községi képviselő-testületnek, hogy az uradalmi iskolák katolikus jellege megszűnjön, a község pedig sérelmezte, hogy az iskoláztatás terheit az uradalmak és részben a MÁV is rá akarja hárítani. 1930 nyarán a községben 100-nál is több tanköteles gyermek élt. Ezeket a MÁV-iskola már nem tudta befogadni. A község a MÁV-tól évi 450 pengő ellenében barakkot bérelt, melyet iskolának alakítottak át. A barakkban két tanterem volt. A barakk átalakításához a minisztérium 2500 pengővel járult, a MÁV-val az iskola működtetéséhez szükséges szerződést 1930. augusztus 26-án kötötték meg. 1936-ban az elemi iskolai oktatás helyzete Pusztaszabolcs közigazgatási területén az alábbi volt: a MÁV fenntartott egy két tantermes iskolát, melyben két tanító működött. A tanítók javadalmát a MÁV fedezte. A község fenntartott — egy MÁV-tól bérelt barakkban — egy két tantermes iskolát. Itt az egyik tanító MÁV-alkalmazott volt, a másikat az állam fizette. A községi és a MÁV-iskolán kívül még két római katolikus uradalmi elemi iskola is volt a pusztákon: az egyik Szabolcspusztán, a FouldSpringer uradalomban, amely a pusztaszabolcsi községházától 1 km távolságra esett; a másik, a felsőcikolai béruradalomban volt. Felsőcikola 3 és fél km-re esett Pusztaszabolcstól. Az uradalmi iskolákban egy-egy tanító működött. 5 '' Óvoda létesítésének szükségessége 1929 elején merült fel. A községi elöljáróság az intézmény létesítését azzal indokolta, hogy a több, mint 300 házból álló faluban jórészt MÁV-alkalmazottak, napszámosok, aratómunkások és ipari munkások éltek, akik délelőtt jártak dolgozni, így gyermekeik felügyelet nélkül maradtak a lakásokban. Az óvodaköteles gyermekek száma 100 fő körül volt. Az óvodaépület létesítéséhez a község ingyen telket ajánlott fel és még 10 ezer pengőt is megígért. Igaz azt az összeget a vármegye bocsátotta Pusztaszabolcs község rendelkezésére, kizárólag óvodaépítés támogatására. A község lakosságának egy része az óvoda vezetését női szerzetesrendre kívánta bízni. Az óvoda azonban csak tíz év múltán jött létre. 1939 tavaszán a volt orvoslakást óvodává alakították át, és elhelyezték benne az óvónői lakást is. A minisztérium állami státusú óvónőt helyezett Pusztaszabolcsra. A község az eddig tulajdonában állt házas-
