Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Mercz Gyula, Takács István, Tunyogi János, Tóth István, Gelang István, Rádi Andor, Kordis István, Rumpler János, Mészöly Ignác. A tanács április 8-án öttagú intézőbizottságot választott. Az intézőbizottság tagjai: Császár Mihály, Etzl János, Mercz Gyula, Mészöly Ignác, Takács István voltak.

2

' Szeptember elején Adonyból Pusztaszabolcsra 12 fős román őrséget küldött ki a parancsnokság. A románok a vasútállomáson teljesítettek szolgálatot. Az őrséget szeptember 16-án visszavonták Adonyba, ahol a román parancsnokság állomásozott. A Tanácsköztársaság leverése után a községi hatalmi szervezet, a képviselő-testület 1919. október 6-i közgyűlésén megsemmisítette a falutanács több határozatát. Kimondotta, hogy a tanácshatározatot nem tartja magára nézve kötelezőnek, mivel a „falutanács törvénytelen testület" volt.

20 Pusztaszabolcs politikai község 1920-ig az uradalmakból állott. A vágyonváltság során a puszták lakói között 600 házhelyet és 2000 hold földet osztottak ki, amely megteremtette a község fejlődéséhez a lehetőséget. A vagyonváltsággal a kezdeti időben a nagybirtokosok szembenállottak. 1921 tavaszán még csak 68 házhelyigénylő volt a községben. A házhelyek ára magas volt, és az igénylők a nagybirtokosokkal a vételárban megegyezni nem tudtak. A földek kiosztását a nagybirtokosok meg akarták akadályozni, és csak a kisbérletek alakítását emlegették. 1921. április 5-ig mindössze 374 hold föld került kishaszonbérletbe Pusztaszabolcson. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott házhelyeken az építkezések 1923-ban megkezdődtek. A községnek ezt a részét Űjszabolcsnák nevezik. A község első lakosai: Szilasi István, Almási György, Dénes György, Badics Sándor, Páczel István, Szántó István, Tiger Mátyás, Almást József, Füleki János, Domanyik János, Szmélin Károly, Erdélyi János voltak. Ebben az időben folytak le a földbirtokrendezési tárgyalások. Ennek eredményeként a Fould-Springer uradalom földbirtokából 939 kat. hold 101 négyszögöl, Hirsch Alfréd birtokából 518 kat. hold 156 négyszögöl terület a parasztok kezére került. 1924. októberében az Országos Földbirtokrendező Bíróság iváncsai lakosoknak Pusztaszabolcs határában a FouldSpringer uradalom földbirtokából további 77 kat. hold 259 négyszögöl területet kimért.

27 Az 1930-as évek elején csekély számú kisgazdaközönségről beszélnek- a források. A kisbirtokosok néhány hold vagyonváltságos, haszonbérrel terhelt földön gazdálkodtak. A juttatott földeket „vágyonváltság dűlőnek" nevezték el, amely Ludovikamajor mellett terült el. 1937-ben itt a dűlőben itatókutat létesítettek. • (Ludovikamajor nevét a nagybirtokos egyik családtagjától, Zichy Ludovikától kapta. Zichy Ludovika a majorban kápolnát épített, amelyen elhelyezték a település alapítójának emléktábláját.) 18 FMTÉ 22. 273