Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
Meg kell jegyezni, hogy a kisperkátai képviselő-testület egy szavazati többséggel az egyesítés ellen foglalt állást, de az átcsatolást ennek ellenére megszavazta a megyei közgyűlés. A megyei határozat szerint „Kisperkáta pusztaközség volt 1866 körül, amikor kivált az anyaközségből". A község lakosai uradalmi tisztekből és a cselédségből tevődtek össze. A község fennállásának 6 évtizede alatt a falu jellegének kialakítására semmit sem tett. Azok a cselédek, volt gazdatisztek, akik kikerültek az uradalom fennhatósága alól és a határban szereztek birtokot, tanyát építettek maguknak, ami nem a közsági zárt település kialakítását segítette, ami kívánatos lett volna. A földbirtokrendezés során sok nagyperkátai kapott házhelyet és földet a kisperkátai határban. Őket erős kötelékek fűzik Nagyperkátához, és a házhelyek össze is függnek az anyaközséggel. A múltban a kisperkátai községháza a nagyperkátai jegyzői hivatal szomszédságában, Nagyperkátán volt. 1926 után a két település neve Perkáta lett, eseményeinek leírását Kisperkáta esetében nem folytatjuk. 1 " FORRÁSOK 1 FML. Alispáni iratok. Közigazgatás 1867—1910. Kisperkáta. 2 Uo. ua. 3 Uo. ua. Földmunkásmozgalmak 1897 — Községtörténeti kézirat 4 FML. Községi szabályrendeletek. Kisperkáta. 1905. júl. 19. 5 Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. k. (Székesfehérvár, 1976) 69—74. old. 6 FML. Alispáni iratok. Közigazgatás. Kisperkáta 1910. 7 Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár 1969.) 229. old. 8 Községtörténeti kézirat 9 Ua. 10 Perkáta község iratai 1926.
