Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Farkas Gábor PUSZTASZABOLCS Pusztaszabolcs terjedelmes (220 km

2

), lapos süllyedékterület középpontjában fekszik 110 m tszf-i magasságban. Területe 5166, központi belterülete 342 ha. Ezenkívül nagyszámú külterületi lakotthelye — AZsóbesnyő, Békemajor, Felsőcikolapuszta, Harmatospuszta, Szabolcspuszta, Györgymajor, Jónástanya, Szelestanya, Füreditanya, Vasúti őrházak — is van. A süllyedékterület a pannóniai táblás felszín rögös feldarabolásával egyidejűleg alakult ki a közép- és új pleisztocén folyamán. Süllyedése ÉK—DNy-i irányú vetődés mentén történt, melynek tengelye Iváncsa—Pusztaszabolcs—Szabadegyháza—Sárosd vonalában húzódik. A lapos süllyedékterület 35—40 m vastag pleisztocén folyóvízi rétegsor — homok, kavicsos homok, agyag, homokos agyag, átmosott löszös üledékek — töltik ki. A vastag, változatos folyóvízi üledéksor a süllyedés fokozatosságáról, valamint a süllyedés és a feltöltődés egyidejűségéről tanúskodik. A feltöltődés a jégkorszak végén volt a legnagyobb méretű, de még a holocénben is tartott. Felszínét átmosott lösz és homokos lösz borítja. A község határát tagolatlan, gyenge relief energiájú — átlagos reliefenergiája 8 m/km

2 —• feltöltött síkság jellemzi, melynek átlagos tszf-i magassága 113 m. Pusztaszabolcs és tágabb értelemben vett környéke a Mezőföld határozottan száraz területei közé tartozik, ahol az évi átlagos csapadékösszeg 500—550 mm között váltakozik. A szűkös csapadékkal és a magas nyári hőmérséklettel (július középhőmérséklete 21—21,5 °C) összefüggésben a község területét gyakori aszályos nyári időjárás és jelentős évi vízhiány (125 mm) jellemzi. A feltöltött síkság talajvízben gazdag. Általában sekély mélységű (4—6 m), egységes talajvízszint kialakulása jellemző, ami a mezőgazdálkodást kedvezően befolyásolja. Felszíni vízfolyásai azonban kivétel nélkül mind időszakosak. Az átmosott löszön és homokos löszön kiváló minőségű talajok képződtek (alföldi mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom), melyek a község mezőgazdasági termelésének legalapvetőbb tényezői. A szántók mintegy 90%-át sok növénnyel, kedvezően hasznosítható, kitűnő és jó termékenységű talajok jellemzik. Folyó- és állóvizeiről egy 1935. évi leírásban ezeket olvashatjuk: A község határában folyóvíz nincsen. Állóvizei: a Felsőcikolai-tó, a Szabolcsi-tó, és a Györgymajori-tó.

1 A Felsőcikolai-tó a község déli részén terül el, özv. Hirsch Alfrédné birtokán. Területe 63 hold 100 n.-öl. Ez forrásból táplálódik és lefolyása