Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
Farkas Gábor KISPERKÁTA Kisperkáta 1864. május 30-án vált ki Perkáta községből, Győry László birtokos közbejárására és lett önálló községi szervezetté. Kisperkátához kapcsolták az uradalmi majorokat: Belmajort, Selymesmajort, Bárányjárást, Parragpusztát, Forráspusztát, Zsidókalap-majort, Vastaghalom-pusztát, Barátlakást, Külső-kisperkátát. Kisperkáta közigazgatási területén 1864-ben 2005 fő lakott. (Nagyperkátához ekkor Györgymajor, Lászlómajor és Mélyvölgy tartozott.) 1 A községi szervezet dinamikus fejlődését jelzi az is, hogy Kisperkátán 1868. június 24-én postahivatal kezdte meg működését. Kisperkáta az elmúlt évszázadokban is mindig létezett. Már a középkorban is két Perkátáról beszélnek a források, és ezek a 16. század végéig fennálltak. Pusztulásuk a tizenötéves háború idejére tehető, majd a 17. század végén újra előbukkannak, mint birtokok. Fejlődésük a mezőgazdasági művelés kiterjesztésével vannak kapcsolatban. A II. József kori népesség összeírása alkalmával 6 házat találtak Kisperkátán, melyben 13 család élt, 72 fővel. A keresők száma 21 fő, akik valamennyien zsellérek azaz cselédek, pásztorok. A 19. század közepéig főleg állattartó uradalom központja volt itt, és benépesítése is csak 1850 után történt meg. A modern mezőgazdasági üzem szervezése megkívánta a nagytömegű munkaerőt. 1850-ben 400-nál is több idegen munkást alkalmaztak Kisperkátán. A községi szervezet kialakulása, a képviselő-testület és az elöljáróság létrehozása 1870-ben megtörtént. A községi vezetőtestület az uradalom alkalmazottaiból került ki. Az 1888—1890. évekre községi bíróvá Bittó Zoltánt, törvénybíróvá Szeitl Domokost, pénztárossá Lander Józsefet, közgyámmá Tangel Jánost választották. Esküdtek a következők voltak: Mihályffy Mór, Paulovits Alajos, Ausch Pál, Plaschek Ferenc és Krasznay Gyula. A településen 1892-ben 917 fő lakott, a község területe 9557 kat. hold. A jegyző Déri Viktor, az elöljáróság nagyobb része azonos az előző ciklusban felsoroltakkal, csak a közgyám új személy, (Lendvay Béla) s az esküdtek között Németh Lajos, Klinsa Rezső, Kulcsár János nevét találjuk. A tanító Paulovits Alajos, aki 90 gyereket tanított. Kisperkáta határában az 1903. évi összeírás feltüntette Belmajort, Selyemmajort, Parragpusztát, Bárány járás-pusztát, Barátlakást, Vastaghalom-pusztát, Zsidókalap-majort, Forrásmajort és Külsőkisperkáta-pusztát?
