Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

jei támadásra indultak a Kisfaludtól Csákberényig húzódó terepszakaszon. 16-án estig Székesfehérvár keleti részéig nyomultak a szovjet egységek és elfoglalták az egyik peremtelepülést, Kiskecskemétet. A 21. lövészhadtest alakulatai Börgöndnél harcoltak ekkor, és a pusztai települést március 21-én elfoglalták. (Börgöndön a német 3. páncélos hadosztály alakulatai voltak.)

55 * Pákozd községben a megváltozott helyzet sokáig nem hozott békét a lakosságnak. A több, mint három hónapig tartó fronthelyzet nagy áldozatokat követelt a lakosságtól személyi és anyagi tekintetben egyaránt. A kár egyaránt nagy volt a községben, de a pusztákon és a majorokban is. Az 1944. november 1-jei 3050 fős lakossággal szemben 1945. április 27-én mindössze 2210 fő volt Pákozdon. Elpusztult a falu és az uradalmak állatállománya. Mindössze 10 igásökör, 110 háborús sérült ló, 30 tehén, 4 sertés maradt a gazdáknál. Termény szinte semmi nem maradt, mert a katonaság felélte a gazdáknál és az uradalmakban tárolt készleteket. A lakosságból mintegy 1800 fő teljesen ellátatlan volt 1945 tavaszán; részben ellátottnak 200 főt, teljes egészében ellátottnak pedig 300 főt minősített az ideiglenesen működő községi hatóság. A tavaszi munkák megkezdésére kevés remény volt, mert a gazdák vetőmaggal sem rendelkeztek. A határ 7333 kat. hold területű volt. Ebből őszi vetés 1390 hold volt, és 1945. április 27-ig mindössze 20 hold krumplit tudtak ültetni. Amikor a harcoló alakulatok elhagyták Pákozdot, és visszatért a lakosság, az élét megkezdésének a feltételei megteremtődtek. Mégis heteken át Pákozd a „halott falu képét" mutatta. A község újjászervezését a Nemzeti Bizottság vállalta magára. Ennek elnöke, Bartha Mihály nyugalmazott református igazgató-tanító lett, aki a pártok által küldött tagsággal megkezdte a munkát. Az elsők között szervezték újjá a községi közigazgatást. A Nemzeti Bizottság április 24-én jelentette, hogy az eddigi segéd jegyzőt, Farkas Józsefet bízta meg a közigazgatási teendők végzésével.

56 Ezen a napon az uradalmakban már folyt a földek felosztása. A községi Földigénylő Bizottság korábban létrejött, és az igényléseket összegezte, illetve a földalapot létrehozta. A földalapot Kégl György csalai 2010 holdas uradalmából, Cziráky László 1239 és Cziráky János 1287 holdas börgöndi, a Simay és Holczer család együttes tulajdonát képező 1317 kat. hold területű kisfaludi, a székesfehérvári káptalan 4212 holdas pákozdi uradalmából hozták létre. A földalap 10 ezer kat. hold körüli volt, bár felosztásra a pákozdiaknak csak egy része került. Április 24-én azt jelentették, hogy a földosztás gyakorlati részét négy nap alatt befejezik.

57 A volt földbirtokosok is igénylőként léptek fel a Földigénylő Bizottságnál. A kisfaludi Sinay László, Simay Lajos és Holczer Lajos tulajdoni egységekként 200 kat. hold földet kértek visszahagyni. Holczer Lajos 1944. december 31-ig a felsőcikolai uradalmat bérelte. Végül is a földbirtokosok a Földigénylő Bizottságtól a következő területeket kapták meg: Kégl György 100, a székesfehérvári káptalan 8, a Simay—Holczer család együttesen 300. Később a Simay—Holczer család birtokát 95 holdra redukálták. A Czirákyaknak a börgöndi uradalomból nem juttattak földet.

58