Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

A földosztás lebonyolítása, volt az első lendítő erő, amely az élet megindításához ösztönzést adott. Ezután egymást követték a nagyobb horderejű események. 1945. június 8-án új képviselő-testület alakult. A községi új önkormányzati testületet a Nemzeti Bizottság jelölte ki a községben működő demokratikus pártok tagjaiból. A Nemzeti Bizottság a pártok taglétszáma alapján hívta be a képviselő-testületbe a tagságot. Községi bíró Hegedűs János, helyettes bíró Moór József, községi pénztáros Törzsök József, közgyám László Levente, esküdtek pedig Hegedűs József, Weiland József, Simon József, Simon Lajos, Budai Gábor lettek. 19^5. június 12-én a 47 tagú képviselő-testület jegyzőválasztást tartott. Akkor Csigó Rezsőt, a községben hosszú évek óta működő jegyzőt választották meg. Csigó Rezső azonban csak augusztus 31-ig állt a községi adminisztráció élén/'

0 Ezen a napon Móder József, járási főjegyző rendkívüli községi közgyűlést hívott egybe és Kovács Istvánt behelyettesítette a pákozdi vezető jegyzői állásba. Időközben ugyanis Csigó Rezsőt letartóztatta a rendőrség. 1946. április 16-áról arról értesülünk, hogy a volt vezető jegyzőt a járási főjegyző állásából felfüggesztette, július 4-i hatállyal pedig nyugdíjazták.

m 1946. május 11-i közgyűlésen Börgönd elszakadási törekvéseit szerelték le. Börgönd ugyanis a Dinnyés központtal szerveződő községhez kívánt csatlakozni. A képviselő-testületi határozat szerint Börgönd lakói nem képviselik teljes joggal a puszta érdekeit, mert ott a pákozdi lakosoknak szerzett jogaik vannak. Börgönd lakóinak ugyanis mindössze 300 kat. hold birtokuk van a puszta 2320 holdas határából. A pákozdiak ugyanekkor 1000 kat. holdat kaptak a börgöndi földekből, tehát ezen az alapon beleszólásuk van Börgönd település sorsába. Ugyanakkor jelezték, hogy a börgöndi aknásított területeket is a pákozdi igénylőknek fogják juttatni. Börgöndön 180 házhelyet osztanak ki a közeljövőben, így a puszta lakosságának létszáma hamarosan túlszárnyalja a 600 lakossal rendelkező Dinnyést. Ebben az esetben a lakosság ellátására üzletet nyitnak Börgöndön, és a beszerzéseket nem Dinnyésen, hanem helyben is el tudják végezni. A tagság hangoztatta még, hogy a dinnyési beszerzések nem gyakoriak, mert a börgöndiek terményeiket eladásra Fehérvárra viszik, ahol a szükségleteket megvásárolják. Az is felmerült, hogy ha a 2320 holdas területet Pákozdtól elcsatolják, ezzel a község elesik 6500 pengő adóalaptól és a pákozdi adózókra 30%-os pótadót kell kivetni. Az elutasító határozatot a vármegyei kisgyűlés helybenhagyta, így Börgönd 1948 végén is Pákozd közigazgatása alatt állt.

61 A képviselő-testület 1945. augusztus 13-án az ifjúsági szövetségeknek juttatott helyiségeket. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség a volt káptalani tiszti lakban megkapta a nagytermet, a Független Ifjúsági Szövetségnek ugyanitt juttattak egy szobát. 1945 őszén elkészült a közigazgatási területen három orosz temető: Pákozdon, Csalán és Kisfaludon. Ugyancsak ez év őszén szerezte meg a község a Velencei-tavon a nádvágási jogot. Az elöljáróság lépéseket tett, hogy Pákozd község határába eső tórészletet, — amely 650 kat. hold területet tett ki, és a földosztásig káptalani tulajdon volt — a község kapja meg. A megyei Földbirtokrendező Bizottság azonban az egész tavat állami tulajdonba vette, és tulajdonjogilag nem adta azt át a környező községeknek. A kérdéses bizottság