Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

195 szarvasmarha, 3069 juh, 240 sertés, a Kégl Dezső-féle csalai uradalomban 131 szarvasmarha, 3500 juh, 57 sertés, a székesfehérvári káptalan pákozdi uradalmában pedig 174 szarvasmarha, 2495 juh és 105 sertés volt. 1898. június 27-én nagy erejű jégverés tette tönkre a falu határában a termést. A vihar délután 3—5 között valósággal tombolt. A lakosság ínségnek nézett elébe. A 19—20. század fordulóján egyébként sem voltak bő termésű évek. 1901. augusztus elején közepes termésről számolt be a községi hatóság: a búza átlagosan 6, a rozs 5, az árpa 6, a zab 5 mázsa terményt adott holdanként. 1901, aszályos esztendő volt, egyedül a szőlőtermés ígérkezett jónak. Itt azonban meg kell mondani, hogy a községben kevés és egészen fiatal szőlőültetvények voltak, mert a filoxéra a pákozdi szőlőket teljesen kipusztította.

30 A politikai élet mozgalmasnak látszik a 19—20. század fordulóján. A hivatalos politikában résztvevő választópolgárok száma 1899-ben 103 fő volt. Valamennyien ellenzéki beállítottságúak. A becslések szerint a következő választás során a függetlenségi képviselőjelöltre a szavazati joggal rendelkezők kétharmad része, a néppártira pedig az egyharmad rész fog szavazni. Ez a jóslat nem teljesült, mert 1901-ben 106 fő a függetlenségi Horváth Gyulára adta szavazatát. 1905-ben 120 fő szavazott le. Megjegyezzük, hogy a szavazati jogot az 1913. évi ismert tc. szélesebb rétegekre kiterjesztette. 1913 szeptemberében 376 szavazásra jogosult egyén volt Pákozdon, akik között mezőgazdasági munkás 198 fő volt. Ez az intézkedés a szavazati jog bővítésére egyáltalán nem volt jelentéktelen. Igaz az is, hogy ez alapján országgyűlési választásra nem került sor, mert az 1914. évi esedékes választást az első világháború elsöpörte.

37 Az 1848. évi események élénken éltek a lakosság körében. A csata emlékét a faluban emlékoszlop őrizte. 1902. szeptember 28-án a községi képviselő-testületi ülésen díszközgyűlést tartottak, ahol — a helyi csata emlékének felidézése mellett — megemlékeztek Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról is. A politikai, községi ünneplés mellett az egyházak is emlékeztek a kormányzó-elnökre. 1902. október 14-én Sterbeczky István plébános mondott egy népes gyülekezet előtt lelkesítő beszédet.

38 A szocialista és demokratikus mozgalmak erőteljes kibontakozása a 20. század első éveiben történt. 1898-ban Pákozdról nem tudtak egyetlen olyan mezőgazdasági munkást sem javasolni, akit a Földművelési Minisztérium megjutalmazott volna. Ez a tény az éles munkásviszonyokra mutat rá.

39 1902. március 15-én Pákozdon Pachel Ferenc és 17 társa népgyűlés tartására kért engedélyt. A hatóság a '48-as szellemben megtartani kívánt gyűlés mögött szocialista szervezkedést látott. A népgyűlés színhelyén 100—150 főnyi mezőgazdasági munkás jelent meg, akiket Kálmán Vince székesfehérvári főszolgabíró 30 csendőr jelenlétében szétoszlatott. A gyűlést összehívók közül is csak 4 fő jött el a gyűlésre, de ők, különösen Hegyi Miklós és Szabó István napszámosok a gyűlés megtartásához ragaszkodtak. A két szervező személyt a csendőrség kitoloncolta a teremből.

40 Egy esztendő múltán már a szociáldemokraták rendeztek népgyűlést Pákozdon. 1903. március 29-én Csupor Ferenc és Alvári Ferenc szónokoltak 250— 300 főnyi hallgatóság előtt. Különösen Csupor Ferenc tudta a mezőgazdasági munkások hangulatát befolyásolni.

41 A kormányzat is érezte, hogy Pákozdon az agrárszocializmus kezd tért hódítani. Ezért befolyásolni igyekeztek több gazdasági cselédet és napszámos embert. 1904-ben a kormány