Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

egyik lapját ingyen kapta meg Pákozdon: Ángyás József, Hegedűs János, Nagy (K.) János, Pormalusz József, Sági-Törzsök Mihály, Szabó Jánosné, Pöcze János és Szabó Márton?

2 1906 májusában a káptalan aratómunkásai közül 65-en a takarmánykaszálás előtt bér javítási követeléssel álltak elő, de az uradalom ezt nem volt hajlanló megadni. Az uradalom látva a tárgyalás eredménytelenségét, az aratók szerződését felmondta. A hatóság megállapította, hogy a káptalan munkásai körében a sztrájk régóta lappangott. A sztrájk vezetői a pákozdi lakosok közül kerültek ki, de a csendőrség nem tudta őket kézrekeríteni, mivel a lakosság elbújtatta őket.

4:! 1906 július elején a pákozdiak vették rá a börgöndi aratómunkásokat a sztrájkra. Az uradalom a sztrájkkal nehéz helyzetbe került, így kénytelen volt a követelések nagyobb részét teljesíteni. Az aratók fele ezt a módosítást elfogadta, de 19 fő nem vállalta el. Őket a veszprémi ügyészség börtönébe 25 napra elzárták.

4

'

1 A Tanácsköztársaság idején munkástanács állt a község élén. Ez 27 tagú volt. A tanácsot intézőbizottság irányította. Ennek tagjai: Bodola Aladár, Hegedűs János, Hegedűs Sándor, Simon Gy. József és B. Kiss József voltak.

45 A Tanácsköztársaság után a népmozgalmak nem szűntek meg. A mozgalom vezetőit helyi feljelentések alapján sorra lefogták. 1922-ben a nemzetgyűlési képviselőválasztások előtt Cserti József hívei agitáltak a képviselő újraválasztása érdekében. A választási agitáció alkalmat nyújtott a baloldali eszméket valló egyének bekapcsolódására a politikai életbe.'''' 1922 januárjában a székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság szerint Szabó József, — aki nemrég tért haza Szovjet-Oroszországból — bolsevik eszméket terjeszt, és ilyen jellegű röplapok, brosúrák vannak házában. A jelentés írója tudni vélte azt is, hogy Szabó József SzovjetOroszországban az intervenciós háború idején egy vörös ezred parancsnokaként működött. A csendőrség 1922 május elején házkutatást tartott Szabó Józsefnél és agitációs anyagot talált. Ugyancsak megfigyelés alatt állott Horváth József is, aki 1922 februárban szüleit látogatta meg Pákozdon. Horváth egyik fővárosi üzemben volt alkalmazott, aki kommunista kijelentést tett többek előtt a faluban. Pőcze Jánost 1923 elején internálták, mert több ízben tett rendszerellenes kijelentést. Egy alkalommal a prezsbiteri ülésen kijelentette, hogy a pap javadalmát nekik kell megszabni. Ha ez a papnak nem tetszik, elmehet a faluból. A papnál nagyobb embereket is el lehet távolítani. Élesen kikelt az ellen is, hogy a református iskolát más összejövetelekre, főleg ifjúsági rendezvényekre használják fel. Szerinte itt bohócságokat,, cirkuszokat rendeznek, holott az iskolának egy célt szabad szolgálni, a nevelést. Pőcze János föidmívest a csendőrség néhány nap múlva letartóztatta, majd internálták. 1923. március 17-én jelentik Pákozdról, hogy a református papot névtelen levélben megfenyegették, mert Pőcze János internálását az ő besúgásának tulajdonítja a falu. A papot ezért a tettéért meggyilkolással fenyegették. Névtelen levél érkezett Takácsi Nagy József főhadnagy nevére is, amelyben ez a kitétel szerepelt: „Megbosszuljuk Pőczét". Pőcze hívei a kerület országgyűlési képviselőjéhez, Cserti Józsefhez is elmentek, hogy járjon közbe a szabadí-