Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

Az 1850. évi népszámlálás során 322 házban 1621 fő lakott Pákozdon.

30 A falu fejlődését általában a jó természeti adottságoknak köszönhette. Szántóföldjei első osztályúak. Van jó bort termő szőlőhegye, nádló rétje, kőbányája. Közigazgatási szempontból Sukoró hozzátartozott. Külterülete volt Kisfalud, Csala és Börgönd:'

1 1854 februárjában nagy tűzvész pusztított a faluban. A károsultak felsegélyezésére a megyében gyűjtést rendeltek el.

32 A földesúri és a jobbágy földek elkülönítése után a társadalmi szerkezet az alábbiak szerint alakult: az 1—10 holdas gazdaságok száma 284, a 10—25 holdasok száma 61, 25—100 hold között 7 gazdaság volt, míg 100—1000 hold között 1, 1000 holdon felül pedig 3 gazdaság volt. A gazdaságok technikai felszerelése a következő: vaseke 112, faeke 30, vetőgép 5, fogas 24, gőzcséplő 1, lóerejű cséplőgép pedig 3 volt. A pákozdi, kisfaludi, csalai területek 14 916 magyar holdból álltak. Ebből 4896 hold volt a szántó, 1108 hold rét, 4794 hold legelő, 360 hold erdő, 420 hold szőlő, 117 hold kert. Pákozdon 2 templom, 2 lelkészlak, 2 iskola állt 1869-ben. A magánépületek száma 321 volt, melyből 13 kőből, 8 vegyes építési anyagból, 309 ház pedig sárból készült.

33 Közigazgatásilag 1863-ban a csákvári járásba tartozott, majd 1876 után a fehérvári járásba helyezték. Börgöndöt 1872-ben elcsatolták Seregélyestől. A csatlakozást börgöndi lakosok kérték, de a nagybirtokosnak is érdeke fűződött ahhoz, hogy Pákozdról adminisztrálják.

3

'

1 A községi elöljáróság 1885—1887. évekre a következő volt: községi bíró Kiss Péter, törvénybíró Kiss G. József, pénztárnok K. Tóth József, közgyám Kemenszky József. A következő elöljáróság 1888—1890-ben teljesen más egyénekből tevődött össze: a községi bíró Csontos János, a törvénybíró Törsök Péter, a pénztárnok Pup Mihály, közgyám Pap József, az esküdtek K. Tóth János, Paksi János, Kupi János voltak. 1897. évi alispáni hivatalvizsgálat során a bíró Pup Mihály, a törvénybíró Kupi János, pénztárnok Budai István, az elöljárók pedig Tóth János, Törsök Péter, Csuti János, Sütő János voltak. Az alispáni adatfelvételből is tudjuk, hogy Pákozd, Csala, Börgönd, Kisfalud együttes lakossága 2564 fő, területe 14 161 kat. hold. Az állami egyenes adók összege 1885-ben 1990 forint volt, a pótadó pedig 13 és fél százalék. A református iskolába 145, a katolikus iskolába 57 gyermek járt. 1895-ben a székesfehérvári káptalan egyik tagja, Prifach József nagyprépost a pákozdi katolikus elemi iskola javára 500 Ft-os alapítványt tett. Az összeg kamataiból évente az iskolába járó szegény gyermekek részére tankönyveket, írószereket szereztek be. A nagyprépost adományát a kultuszminiszter, Wlassich Gyula levélben köszönte meg, melyet a Fej érmegyei Napló 1895. május 22-i száma közölt. Az alispáni hivatalvizsgálat adataiból tudjuk, hogy Pákozdon orvos nem volt. Ekkor a velencei orvosi körhöz tartozik. A körorvos hetente egy alkalommal szállt ki Pákozdra. A község fizetéskiegészítés-képpen évente 200 forintot fizetett a körorvosnak. Az elöljáróság 1914-ben a belügyminiszterhez folyamodott, hogy a község önálló orvost kapjon. Erre azonban csak a háború utáni években került sor.

35 1885-ben Pákozd közigazgatási területén 1073 szarvasmarhát, 13 864 juhot és 1065 sertést tartottak. A parasztok kezén 367 db szarvasmarha volt és 293 sertés; a Cziráky uradalomban, Börgöndön 208 szarvasmarhát, 4800 juhot, 370 sertést tenyésztettek; a Merán-féle kisfaludi uradalomban