Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

határfelmérést és (becsüvel egybekötött) tagosztályt kérnek. A megye ki is rendelte a földmérőket Pákozdra, akik azonban nem a parasztok kívánsága szerint mérték ki a földeket. Ezt a tényt az uradalom is elismerte. Amikor megkérdezték a pákozdiakat a szándékukról, azt felelték, hogy a felmérést egyelőre abba kell hagyni, mert az úrbéri illetőséget egy tagban kívánják megkapni. 1843 tavaszán 39 és 7/8 volt a faluban a telekszám. Ez 1475 hold föld, amihez 47 hold maradványföld is járult. Ezt az utóbbit az uradalom telkesítette és átadta a jobbágyságnak. A telkesek vagyoni rétegeződése 1848-ban az alábbi volt: Telek nagysága: Családfők száma: 6/16 42 4/16 2 2/16 33 7/16 22 8/16 11 14/16 1 összesen: 41 és 1/8 telek 130 családfő Ezeken kívül a telkesek használtak még 19 hold káposztásföldet és 7 hold lucernást. Ezeket a káptalan a legelőj árandóságba beszámította. A telkesgazdák 1 telek után 16 hold legelő illetőséget számoltak. A kisházasoknál 8 házat vettek egy teleknek. A zsellérek kender- és káposztásföldjei 9 hold és 910 n.-ölet tettek ki/

lS 1848. szeptember 29-én Pákozd az országos események központja. Itt állította meg és győzte le a fiatal magyar honvédsereg a bécsi kamarilla által a forradalom ellen küldött ellenforradalmi célokat szolgáló hadseregét. Jellasics csapatainak egy része a pákozdi dombokon elszenvedett vereség után Pákozdon vonult vissza és bosszúból felgyújtották a falu házait. A nép koldusbotra jutott. 1848. október 13-án a megyei bizottmány juttatott kenyeret a pákozdiaknak a Fehérváron felhalmozott készletekből, de az egész megyében gyűjtés kezdődött, hogy a károsultakat segítsék. Kovacsevich horvát kapitány ugyanis elhajtotta a pákozdiak 200 clb ökrét is. A Pákozd—Sukoró között lévő hadseregoszlop ellátását Móga főparancsnok sürgette Csányi László kormánybiztosnál. A táborban 900 ló és 13 540 katona tartózkodott szeptember 28-án. A falu 1849-ben katonai terheket kénytelen elviselni, annak ellenére, hogy 1848 szeptember végén leégett, a lakosság nagyobb részét kirabolta a katonaság. 1849 január végén a pákozdi lakosok feles nádat vágtak a tavon. Mielőtt a káptalani uradalom tisztjei a nádat megszemlélték volna, a pákozdiak abból 1148 kévét Fehérvárra vittek és eladtak. 1849 május elején 11 kocsi szénát szállított Budaörsre az I. hadtest lovai számára. Amikor Fejér vármegye bizottmánya újra működni kezdett, Pákozdról a bizottmányi tagok közé delegálták a református lelkészt, a református tanítót, továbbá Pinzker Ferencet.

29