Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

tása, 234 font kenderfonás, 41 és egynegyed icce vaj, 78 kappan, 78 csirke és 387 tojás.

17 Ezt a szabályozást királynői rendelet alapján a vármegyei hatóság hajtotta végre. Ez volt az első eset a török alóli felszabadulás óta, amikor az állam intézményesen beavatkozott a jobbágykérdés rendezésébe. Vallási téren némi enyhülés tapasztalható Pákozdon. A reformátusoknak megengedték, hogy a romba dőlni készülő templomukat, a lelkészlakot, az iskolamester házát és az iskolát renoválják. A javítási munkákat 1758—1764 között végezték el. A református tanító 1770-ben Radványi János, aki 48 gyermeket tanított. Ugyanekkor a katolikus tanító, Horváth István mindössze 8 tanulót oktatott.

18 A Jezsuita rend feloszlatásakor felvették Pákozd gazdasági leltárát. Ebből is tudjuk, hogy a telkek száma 1768-hoz viszonyítva másféllel csökkent és 213 szekér szénát termő rétjük volt. A szőlők 292 és fél kapás nagyságúak. A faluban volt 126 ló, 145 ökör, 105 tehén, 33 növendékállat. A jobbágyoktól az uradalom 1026 nap igásrobotot vesz igénybe, a többit a jobbágyság pénzen megváltja. A földesúrnak járó terménykilenced átlaga a következő: 164 akó bor, 7 mérő búza, 94 mérő kétszeres gabona, 16 mérő árpa, 25 mérő zab, 220 fej káposzta. A majorsági szántóföld 2 nyomásban volt, és itt évente 85 mérő búzát vetettek el. Megállapítható, hogy az uradalmi szántóföld 43 magyar hold területű volt. A majorsági réten 30 szekér széna termett. Volt az uradalomban 859 juh is. Külön uradalmi kukoricáskert volt, amely azonban ekkor még jelentéktelen mennyiséget termett. Az uradalom a „nagy tóból" is birtokol részeket. Itt a pázmándi, sukorói, verebi, váli, gyúrói és sóskúti jobbágyok telkenként 50 kéve nádat vágnak és kötnek fel az uradalom számára. A pákozdiak az uradalomnak a tó mocsaras részeiből csukát halásznak. A tóról azt jegyezték meg, hogy egy része elég könnyen lecsapolható lenne, összegezésben megállapították, hogy az uradalom bevétele Pákozdról 2550 forint. A pákozdi uradalmi kúriában 7 szoba, 1 konyha és 2 kamra volt.'" A II. József-kori népességösszeírás alkalmával 197 ház állott Pákozdon, a családok száma 241 volt és 1130 fő lakta.

20 Az 1765. évi pozsonyi országgyűlésen a rendek kieszközölték az uralkodótól, hogy Székesfehérvárott helyreállítja a káptalant.

21 Az 1765. évi 10. tc. arról intézkedett, hogy a fehérvári prépostnak, Nesselrode Bertram Ferencnek és az őrkanonoknak, Dalberg Gellértnek a halála, vagy lemondása után kerülhet erre sor. A prépostot a királynő tisztségéből felmentette, majd 1777. február 17-én létrehozta a székesfehérvári székesegyházi káptalant. A káptalan megkapta a középkorban működött társaskáptalani birtokokat: Pákozd, Sukoró, Etyek, Gyúró, Sóskút falvakat és Barátháza pusztát. (Ez utóbbi a középkorban világi földesurak tulajdonában volt.)

22 A 19. század elején szaporodnak a káptalani uradalom elleni panaszok. Ügy tűnik, hogy kérelmeikkel a pákozdi jobbágyok a vármegyét, a helytartótanácsot, sőt a királyi udvart is megjárták. 1804-ben a helytartó14 FMTÉ 22. 209