Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

kötött szerződést a falu elöljárói hitelesítették: Sági György bíró, továbbá Kupi György, Czövek Dániel és Nagy Mihály esküdtek.

11 Az 1715. évi összeírásban 36 jobbágyot, 12 kisházas zsellért, 12 ház^ nélküli zsellért írtak össze. Az összeírás képet ad a jobbágyok vagyoni helyzetéről: 247 pozsonyi mérő nagyságú szántóföldjük, 80 kapás szőlőjük és igen csekély legelőterületük van, A szántóföldeket 2 mezőben művelték. 1 pozsonyi mérő mag átlagosan az őszi gabonából 3, tavasziból 2 pozsonyi mérőt termett. A legelőről megjegyzik, hogy azt bérelni kénytelenek.

12 1720-ban kelt összeírás szerint a pákozdi legelő Dinnyésen van. Ezt 218 forint ellenében vették bérbe a felsőörsi préposttól.

13 A jezsuita birtokok királyi megerősítése ismételten megtörtént 1728ban. Erre alapot adott Cserkó István házfőnöknek egy panaszlevele, melyben leírja, hogy a komáromi jezsuita rendház régóta nem kapja meg azt az évi 400 forintot, melyet királyi rezolúció rendelt el a komáromi várőiség lelki gondozásáért, de elmaradt a rendháznak ígért évi 150 forint királyi segély is. Az udvari kamarán keresztül a király azt válaszolta, hogy a komáromi jezsuiták Fejér megyei birtokait kiveszi az újraszerzeményi javakból. Megerősíti, hogy 31 209 forint zálogösszegben maradjon a birtok a jezsuiták kezelésében, de a visszaváltás jogát fenntartja. Kiderül a levélből, hogy a komáromi rezidencia által eddig befizetett összegeket (a jezsuiták megfizették a fegyverváltságot), továbbá az évek óta elmaradt segélyt, a lelki gondozási díjat együttesen beszámították a zálogösszegbe, melyet a rend nem fizetett meg a fiskusnak. 1728-ban már csak 10 ezer forint tartozása volt a rendháznak. Ha ez az összeg is megtérül, nincs akadálya annak, hogy a komáromi jezsuiták teljes jogú zálogbirtokosok legyenek a Fejér megyei falvakban, köztük Pákozdon is. Az uralkodó hozzájárult ahhoz, hogy ezen a birtokon a rendház összesen 4000 forint értékben végeztessen felújítási és beruházási tevékenységet. Hangsúlyozza azonban a levél, hogy ezt a 4000 forintot a zálogösszeghez hozzászámítják, és ha visszaváltásra kerül sor, akkor a rendház 4000 forinttal megemelt összeget kap a Fejér megyei birtokokért. Az 1728. évi királyi rezolúciót 1741. február 22-én Mária Terézia királynő is megerősítette. Előzőleg ugyanis a jezsuita rend ausztriai tartományának prokurátora, — páter Bliemel Mihály — a magyarországi komáromi jezsuita rendház nevében, de helyette 25 ezer forintot fizetett be a császári és királyi Universal Bankalitáts-Cameral-Zahl-Amt pénztárába a Fejér megyei birtokok zálogÖsszege fejében. A Bankalitáts e napon igazolta az összeg átvételét, és ismételten azt az álláspontot erősítette meg — a királyi fiskus szavatosságvállalása mellett —, hogy a kérdéses birtokok a székesfehérvári káptalan teljes jogképességében történő helyreállításig maradnak a jezsuiták kezében, zálogképpen. Idővel a pákozdi katolikus családok száma 80-ra gyarapodott, így Szent József tiszteletére templomot emelt számukra a jezsuita rend. Ekkor a katolikus hívek pasztorálását Pázmándról látták el. Acsády Ádám veszprémi püspök 1736. január 7-i felterjesztésében a helytartótanácstól engedélyt kért, hogy Pákozdon plébániát létesíthessen. A tervezet szerint Sukorón és Seregélyesen lakó katolikus hívőket is Pákozdról látnák el. A katolikus templomot 1720-ban a romokból építették fel. Homlokzatán fatornyot létesítettek, melybe 1 harangot helyeztek el.

14